Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása:

A konfliktuskezelő módszerek főszereplője a közvetítő. Ő a folyamat felelőse „kvázi bíró” és a hatóság kontrollja is egyben.

A tananyag részeként hangsúlyos szerepet kap a mediátor karaktere, amely alapvetően segítő jellegű, úgy van jelen, mint aki nem egy erőszakolt megoldást kínál a személyek konfliktusaira, hanem egy bizalmi alapú, emberközpontú megközelítésben támogatást nyújt ahhoz, hogy a folyamat végén konszenzus valósulhasson meg. Mindezek alapján joggal nevezhetjük kereszténységünkben mélyen gyökerező hivatásnak a mediátori feladatot. Szerepe ugyan hasonló a bírói szerephez, de nélkülözi azt a hatalmi tényezőt, melynek birtokában az ügydöntő bíró határozatot hoz az adott eljárás során. A mediátor nem dönti el az ügyet, mederben tartja azt, és ha szükséges beavatkozik annak érdekében, hogy a jogszabályi és morális keretek ne sérüljenek. Nem bírál, nem foglal állást. Szerepe kiegyenlítésről, az egyensúlyról és a támogatói attitűdről szól. Pártatlan, független, azonban lelkiismeretes kell, hogy legyen.

A mediátornak ki kell tudnia szűrni, hogy a felek mit szeretnének közölni, mi az a dolog, amire szükségük van ahhoz, hogy a konfliktust el tudják engedni. A mediáció igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódása egy központi célt szolgál, hogy megnyissa az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a részes felek és a bizalomvesztést elszenvedő közösség – a megbékélés állapotára juthassanak.

A tárgy célja: etikai alapelvek fölállítása; az igazságosság erényének elemzése; a titoktartás jogi szabályozásának bemutatása; jogász hivatásrendek megismertetése; etika, illem, jogszabály, szokás fogalmainak elemzése és elkülönítése; Katolikus Egyház morális tanításának megismertetése; jog és erkölcs párhuzama; jó erkölcsbe ütközés szabályának ismertetése, tartalma.

Mediátor helye az igazságszolgáltatásban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.    Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Budapest, Szent István Társulat, 2017.

2.    Zlinszky János: Közéleti- ?és jogászi etika a gyakorlatban, Budapest, Szent István Társulat, 2007.

3.    Éliás Eszter; Gyengéné Nagy Márta; Jeles Judit; Kiss

="font-family:'PT Sans';font-size:10pt;"> Károly; Kőrös András; Krémer András: A bírósági közvetítésről – Mindenkinek. Budapest, HVG-ORAC, 2016.

4.    Barkóczi Dávid: Justitia, az igazságosság istennője – Az istennő alakja és ábrázolása a mitológiában és a jogtörténetben. Budapest, Joghistória, XIX. évfolyam, 2015/3.

5.    Villám Péter: A büntetőeljárás alternatíváinak teológiai megalapozottsága, Büntető- és eljárásjogi szabályok a szentírás normarendszerének és a keresztény teológia alapelveinek összehasonlításában, Budapest, PPKE JAK, 2020.

6.    A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest, Szent István Társulat, 1994.

7.    Magyarország Alaptörvénye

8.    A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet.

9.    3/2007. BK vélemény a  2012. évi C. törvény és az 1998. évi XIX. törvény közvetítői eljárásra vonatkozó egyes rendelkezései értelmezéséről,

10.    Órai jegyzetek.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása: - jogi ismeretek alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, jogérzék, sarkalatos erények és isteni erények, erkölcsi érzék, vezetői ismeretek.

b)    képességei: - konfliktusok orvoslása, lényeglátás, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás - vezetés, segítő attitűd.