Tantárgy adatlapja
A kurzus
célja: A hallgatók megismerkedjenek a
pedagógiai ellenőrzés jogszabályi és szakirodalmi hátterével és gyakorlatot
szerezzenek a pedagógiai ellenőrzési folyamatról és annak egyes állomásairól. Főbb tematikai
csomópontok: 1.
A pedagógiai
ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályok 2.
A pedagógiai
ellenőrzés funkciói és szereplői módszerei 3.
A pedagógiai
ellenőrzés gyakorlata 4.
A pedagógiai
ellenőrzés lehetséges ellentmondásai |
A 2–5 legfontosabb kötelező,
illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező
irodalom: -
Országos
tanfelügyelet – kézikönyv általános iskolák számára (résztvevő saját
intézménytípusának megfelelő) – negyedik, javított kiadás, Az Oktatási
Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016.
december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1.
napjától. (www.oktatas.hu) -
Önértékelési
kézikönyv - kézikönyv általános iskolák számára (saját intézménytípusnak
megfelelő), harmadik, javított kiadás, Az Oktatási Hivatal által módosított,
az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott
tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától. (www.oktatas.hu) -
Weiss,
Carol H.(2005): Értékelés. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. ISBN:
963 682 553 X Ajánlott
irodalom -
Forgács
András – Loboda Zoltán (2003): Az Európai Unió és az oktatás. Budapest, PRESS
PUBLICA Kiadó. ISBN:963-9001-82-1 -
Hoffmann
Rózsa (szerk.) (2003): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó. ISBN:9631923436 -
Imre Anna
(2000): A felekezeti középiskolák jellemzői a statisztikai adatok tükrében,
Educatio 3. 479-491.o. -
McKinsey
és mtsai (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei
teljesítményének hátterében? Budapest.http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/index_elemei/kt_elm_I_elemei/McKinsey_jelentes_magyar.pdf -
OECD:
Teachers Matter (2007). Párizs. Magyar változat: http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/oecd_teachers_matter_061116.pdf. -
Pusztai
Gabriella (2001): Oktatási esélyegyenlőség a felekezeti középiskolákban
(Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Műhelytanulmány 2.) https://www.szepi.hu/irodalom/Iskola_es_kozosseg.pdf -
Weiss,
Carol H.(2005): Értékelés. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. ISBN:
963 682 553 X Egyéb pedagógiai folyóiratok (Új Pedagógiai Szemle,
Iskolakultúra, Educatio, Magyar Pedagógiai szakcikkei). |
Azoknak az
előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7.
pont) a felsorolása, amelyek
kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása -
Ismeri az
oktatáspolitika tanulmányozása során felhasználható nyomtatott és nem
nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, -
tisztában
van az oktatáspolitika aktoraival, működési mechanizmusaival, -
rendelkezik
európai oktatáspolitikai ismeretekkel,
-
ismeri a nemzeti közoktatási rendszerek
fejlesztését célzó eszközöket (közösségi programokat, európai uniós
pályázatokat), -
ismeri a
pedagógiai tevékenységet, az intézmények működését meghatározó
dokumentumokat, -
ismeri a
magyarországi oktatáspolitika fejlődéstörténetének főbb stratégiai kérdéseit, -
ismeri az
egyház/egyházak szerepét a magyarországi köznevelési rendszer létrejöttében
és jelenlegi helyzetében, -
alapos és
széleskörű ismeretekkel rendelkezik az országos pedagógia-szakmai
ellenőrzésről. -
alapos és
széleskörű ismeretekkel rendelkezik az országos pedagógia-szakmai
ellenőrzésről. -
b) képességei - < span style="font-family:"Times New Roman",serif;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-fareast-language:HU">Képes
rendszerben gondolkodni, feltárni és átlátni az összefüggéseket, az egyes
tényezők közötti kapcsolatokat, -
képes feltárni a kapcsolatot a pedagógiai
munka, az intézményi működés és az oktatáspolitika között, -
képes
mérlegelni az egyes beavatkozási szükségletek szabályozási szintjét, -
képes
megítélni az egyes oktatáspolitikai jelenségekben az oktatáspolitikai aktorok
relevanciáját, -
képes
fejlődéstörténeti dimenzióba helyezni az oktatáspolitika működését. c) attitűdje |