Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A társalgáselemzés az etnometodológiából kinőtt kutatási irányzat, amely a természetes, spontán hétköznapi társalgások jellegzetességeit vizsgálja, de kiterjeszthető az intézményes és félig spontán vagy félig kötött dialógusokra is. A kurzus számos társalgási interakció példáján keresztül ismerteti meg a hallgatókat a társalgáselemzés alapfogalmaival (forduló, szomszédsági párok, preferencia, javítás, háttércsatorna-jelzések stb.), kitérve az átírási konvenciókra. A társalgás szerkezete, a nyitás és a zárás, a fordulóváltás szabályszerűségei, a közbevágások, félbeszakítások és együttbeszélések, ismétlések és cserék adják a tananyag gerincét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A társalgáselemzés céljai, alapfogalmai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A társalgáselemzés átírási konvenciói és az alapfogalmak alkalmazása spontán társalgásrészletek elemzésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boronkai Dóra: Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest, Ad Librum, 2009. ISBN 978-963-9888-89-0
Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125 (2002): 74–93.
Nemesi Attila László: Implikatúra és arculatmunka televíziós beszélgetőműsorokban. Beszédkutatás 2012: 168–185.
Németh Zsuzsanna: Implikatúrák kutatása a konverzációelemzés elméleti keretének segítségével. In: Horváth Viktória – Dér Csilla – Hámori Ágnes – Krepsz Valéria (szerk.): Empirikus társalgáskutatás Magyarországon. Budapest, HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2023. 127–144.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg. Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgáselemzési szempontból. Századvég 43 (2007): 3–35.
Németh Zsuzsanna: Négy javítási művelet interakciós funkciói magyar nyelvű társalgásokban. In: Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.): Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. Szeged, JATEPress, 2017. 207–225.
Németh Zsuzsanna: A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban. Jelentés és Nyelvhasználat 7 (2020): 23–50.
Sidnell, Jack: Conversation analysis: An introduction. Chichester, Wiley-Blackwell, 2007. ISBN 978-1-4051-5901-2
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a magyar nyelvhasználat jelenségeire vonatkozó ismeretek elmélyítéséhez, valamint a nyelvtudomány jellemző kutatási kérdéseiben, elemzési és értelmezési módszereiben való tájékozottság kialakításához. A társalgások empirikus elemzése fejleszti a hallgatók azon képességét, hogy nyelvi jelenségeket értelmezzenek, és a vizsgálatukhoz megfelelő módszereket válasszanak és alkalmazzanak. Az önálló elemzési feladatok erősítik a szakmai terminológia használatát, a tudományos igényű szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint az önálló ismeretszerzéshez és kritikai gondolkodáshoz szükséges készségeket. A kurzus egyben támogatja annak felismerését, hogy a nyelvi jelenségek társadalmilag és kulturálisan meghatározottak, ezáltal hozzájárul a reflektív szakmai attitűd kialakulásához.
