Tájékoztató a BA-alapszakról



Az alábbiakban szeretnénk röviden ismertetni a Szlavisztika nappali BA alapszak felépítését, és útmutatással szolgálni ahhoz, hogy a szak által nyújtott lehetőségek, alternatívák közül megtalálhassa az érdeklődésének leginkább megfelelőt.

 


Ez a tájékoztató kizárólag a Szlavisztika BA nappali alapszakkal foglalkozik. Amennyiben az általános tanulmányi szabályokkal szeretne megismerkedni, figyelmébe ajánljuk a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (TVSz), amely megtalálható a Kar honlapján a „Szabályzatok” menüpont alatt, valamint ennek Kari Átmeneti és Kiegészítő Rendelkezéseit (megtalálható ugyanott). Az ezekben lefektetett szabályok minden Kari oktatóra és hallgatóra érvényesek. Amennyiben pedig konkrét tanulmányi jellegű kérdése, problémája van, keresse fel a Kar honlapján a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) menüpontot, ahol a leggyakrabban előforduló kérdésekre megkapja a választ.



1. Alapvető tudnivalók a Szlavisztika nappali BA alapszakról



A Szlavisztika nappali BA alapszak hat féléves képzés, amelynek során a hallgatóknak összesen 180 kreditet (Kr) kell teljesíteniük ahhoz, hogy megszerezhessék diplomájukat. A képzés két alapvető részre oszlik: a szakos, illetve a nem szakos részre. A szűkebben vett szlavisztika alapszak 120 Kr-et tesz ki, az e feletti 60 Kr-et a hallgatók – bizonyos megkötésekkel – szabadon választható tárgyakból szerzik meg. Erre alapvetően háromféle módot kínál a Kar:

* Felveheti a Szlavisztika vagy egy másik szak ún. minor képzését, ami 50 Kr-ből áll, tehát valamivel kevesebb, mint a másik alapszak fele (felvételezni nem kell). Ezzel a másik diplomával a hallgató erősíti majdani munkaerőpiaci helyzetét, ha pedig tanárnak készül, akkor eleve kötelező egy második, tanárképes minor szak felvétele. Tanári pályára készülőknek a maradék 10 Kr erejéig el kell végezniük továbbá a Kar által kínált pedagógiai előkészítő tárgyakat (a pszichológia és a pedagógia alapjai, valamint személyiségfejlesztő gyakorlat). 


* Felvehet valamely specializációt, amelyből lehet egy vagy több, kreditszámuk általában lefedi a minorral megegyező méretű, 50 Kr-es keretet. Ennek révén valamilyen részterületen végezhet alaposabb, mélyebb tanulmányokat, avagy kaphat olyan speciális továbbképzést, amely nem része a szakos alapképzésnek.


* Amennyiben sem egy minor képzés, sem egy specializáció nem kelti fel érdeklődését, és nem készül tanári pályára, akkor akár a teljes 60 Kr-es keretét tetszése szerint teljesítheti a Kar által felkínált bármilyen kurzusok elvégzésével.



2. A szakos képzés struktúrája



A szlavisztika BA alapszaknál a jelentkezésnél három szakirány közül kell valamelyiket megjelölni: cseh, lengyel vagy szlovák/szlovák nemzetiségi.  Ehhez nyelvtudás nem szükséges, az oktatás magyarul folyik, mellette intenzív nyelvi képzés zajlik. Minor szakként a már fölvett, bármilyen szakos hallgatók is elvégezhetik ezeket, akárcsak a bárki által fölvehető Közép-Európa és Visegrád Tanulmányokat, mely történelmi, jogi, politikai, gazdasági és irodalmi ismereteket nyújt a régióról, s előírja egy nyelv (cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén) középszintű elsajátítását.

Az alapszakon folyó képzés alapvetően három részre tagolódik:

* Alapozó képzés (12 Kr)
* Szakmai alapozó képzés (50 Kr)
* A választott nyelv speciális ismeretei (58 Kr)
 

Az alapozó képzés az első két félévet foglalja magában, és olyan kötelező, bevezető jellegű tantárgyakból áll, amelyek a további irodalmi, nyelvészeti és történelmi-kulturális tanulmányok alapját képezik (filozófiatörténet, bevezetés az irodalom- ill. a nyelvtudományba, kommunikáció, könyvtárinformatika, társadalmi ismeretek). Ezeket a kurzusokat a tárgy oktatásáért felelős tanszékek hirdetik meg.

A szakmai alapozó képzés maga is három részre tagolódik. A Szláv kultúrák (14 Kr) átfogó ismereteket nyújt elsősorban a közép-európai szláv népek történelméről, film- és színházművészetéről, vallási és politikai eszméiről.  A Klasszikus és modern szláv irodalmak (18 Kr) ugyanilyen keretben áttekinti a reneszánsz, a barokk, a romantika, a realizmus és a 20. század illetve korunk irodalmait, a képzőművészet és a zene történetét. A Magyar-szláv nyelvi, irodalmi és kulturális kapcsolatok múltja és jelene (18 Kr) összefoglalja a magyar szlavisztika történetét és mai helyzetét, valamint fordítástechnikai gyakorlatot tartalmaz. A szakmai alapozás keretében két féléven keresztül kötelező továbbá egy a szakiránytól eltérő másik szláv nyelv (cseh, horvát, lengyel, orosz, szlovák, szlovén) tanulása. 

A választott nyelv speciális ismeretei modul egyrészt hat féléves nyelvi képzést (34 Kr) jelent (összesen 540 óra), melynek során a második félév végén nyelvi alapvizsgát, a hatodik félév végén pedig nyelvi záróvizsgát kell tenni. A Szakirányú nyelvészeti, irodalmi és kultúrtörténeti képzés (18 Kr) megismertet a mai nyelv rendszerével, modern és kortárs irodalmával, a nyelvi közösség kultúrájával és történelmével. Mindezt nagymértékben segíti az egy féléves részképzés az adott ország egyik nagyhírű egyetemén (Prága, Brünn, Olmütz / Varsó, Krakkó, Lublin / Pozsony, Eperjes, Nyitra, Besztercebánya), általában az utolsó évben, illetve részvétel csehországi, lengyelországi és szlovákiai nyári egyetemeken. A magyar állami ösztöndíjak mellett diákjaink célnyelvi környezetben történő tanulását egyéb ösztöndíjak (CEEPUS, Erasmus, a Nemzetközi Visegrádi Alap ösztöndíja) is segítik.

A tanulmányok végén magyarul vagy az adott nyelven szakdolgozatot kell írni. A záróvizsgán a hat félév nyelvészeti, irodalmi és művelődéstörténeti anyagának ismeretéről kell számot adni, és meg kell védeni a szakdolgozatot. (összesen 4 Kr)  

A cseh, lengyel illetve szlovák minor szak az alapvető ismereteket sűrítve (50 Kr) adja át. A Közép-Európa és Visegrád Tanulmányok minor program (50 Kr) a kötelező hat féléves nyelvi képzés (cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén - A Szalvisztika alapképzésre járóknál a kötelezően választott nyelvnek a szakiránytól eltérőnek kell lennie) mellett megismertet a térség geo- és külpolitikájával, eszme- és politikatörténetével, társadalomtörténetével, nemzeti és etnikai kisebbségeivel, vallási felekezeteivel, gazdaságával, alkotmányos berendezkedésével és a pártrendszerekkel, illetve a 20. század irodalmi és művészeti irányzataival. A képzés végén a választott nyelvből záróvizsgát kell tenni.

A tanári pályára nem készülő hallgatóink elvégezhetnek egy nyelvi továbbképzést
(10 Kr), mely a beszédértés és beszéd-, valamint íráskészség fejlesztéséből, továbbá fordítási gyakorlatokból áll.

A BA-diploma megszerzése után a hallgatók négyszemeszteres mesterszakon (MA) folytathatják tanulmányaikat. Karunk kínálatában megtalálható a szlovák- / nemzetiségi szlovák tanár MA-szak; a cseh és a lengyel bölcsész MA akkreditációja folyamatban van.



3. Mire érdemes figyelni?



* A fontos döntéseket idejében hozza meg!  Minden hallgatónak az elején el kell döntenie, hogy miként kívánja 60 Kr-es keretét kitölteni, hiszen egy minor szakunk elvégzése (az intenzív nyelvi képzés miatt) ugyanúgy hat félévet vesz igénybe, és a tanárképző kurzusoknál is kifuthat az időből.

* Figyeljen az elvégzett kreditek számára! Ha túl „lazán” végzi tanulmányait, akkor éppúgy problémái adódhatnak, mintha túlságosan szorgalmas. A TVSz értelmében az első két félév alatt minimum 30 Kr-et, az első négy félév alatt összesen pedig minimum 60 Kr-et teljesíteni kell, különben kizárják a Karról. Nappali tagozatos hallgatók esetében pedig, ha bármely két egymás utáni félévben nem teljesít összesen 30 Kr-et, átkerül költségtérítéses képzésbe. Másfelől viszont a Kar a jogszabályok értelmében csupán a diplomához szükséges kreditmennyiséget, valamint további 10%-ot köteles külön térítés nélkül szolgáltatni a hallgatóknak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egyszerre próbál minort és specializációt (vagy esetleg két minort) végezni, avagy menet közben meggondolja magát, és egyik választható képzési formából a másikra megy át, akkor könnyen túlszaladhat az állami finanszírozású hallgatók számára térítésmentesen biztosított 180+18 (-4 Kr a szakdolgozatért)=194 Kr-en.

* Minor vagy specializáció? Egy másik szak minorját természetesen azoknak ajánljuk, akik komolyan érdeklődnek egy másik bölcsész szakterület iránt. BA-szinten kétszakos képzés nem létezik; a régi kétszakos képzést leginkább megközelítő lehetőség a minorképzés. Kötelező egy tanárképes minor szak felvétele azok számára, akiknek feltett szándékuk, hogy BA-diploma birtokában tanári MA-ra jelentkeznek. Tanári MA-diploma ugyanis sajátos módon csak kétszakos formában szerezhető, ehhez lesz szükséges olyan minor, amelyből később tanári képesítést lehet szerezni.

 

 

x