Tantárgy adatlapja
A hallgatók ismerjék meg a társas érintkezés rövid történetét, a viselkedéskultúra pszichológiai alapjait, a személyközi kommunikáció, a személyészlelés, a társas befolyásolás vonatkozó tételeit, a különböző kultúrák érintkezési formáit. Sajátítsák el az általános és a nemzetközi kapcsolatokban elfogadott viselkedési előírásokat, szokásokat, a viselkedéstechnikai elemek (passzívák, aktívák, kiegészítők) használatát. Szerezzenek jártasságot az illem, az etikett, az állami, a közéleti és a nemzetközi, illetve diplomáciai protokoll szabályainak, eszközeinek tudatos alkalmazásában.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest, 2010. ISBN 9789630586597
Ottlik Károly: Protokoll. Budapest, 2004. ISBN 963-243-891-4 963-243-891-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
Ismeri a nemzetközi kapcsolattartás formáit, eszközeit és technikáit.
b) képességei
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
Képes és alkalmas a kis és közepes vállalkozásokban a nemzetközi együttműködésekben való megjelenés elősegítésével kapcsolatos feladatok ellátás&aac
ute;ra, valamint a multinacionális és nagyvállalati szektorban nemzetközi együttműködésekből származó feladatok ellátására.
Képes a nemzetközi, európai és regionális együttműködésekben megjelenő feladatok ellátására a magánszférában, a nem kormányzati szerveknél, az önkormányzatoknál és a kormányzati szerveknél, valamint az állami intézményekben.
c) attitűdje
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
