Pintér Károly: Bár rengeteg munkám volt, szívesen tettem eleget Botos Máté dékán úr felkérésének a dékánhelyettesi posztra. Ezzel persze a teendő még több lett, főleg a mostani felsőoktatási átalakítás miatt – emlékezett vissza Pintér Károly.

A kormány a felsőoktatás átalakítását egyik legfőbb feladatának tűzte ki, kezdve a felvételi pontszámok radikális növelésével, az egyetemek pénzügyi lehetőségeinek korlátozásával, és végül tüntetések árán eljutottunk a Hoffmann Rózsát leváltó Klinghammer Istvánig, valamint az osztatlan tanárképzés visszaállításáig.  Hogyan értékeli ezt a lépést?
P.K.: Mindenképpen pozitívnak tartom az osztatlan tanárképzés (újra)bevezetését, mivel manapság egy BA képzés nem ad tanári végzettséget, viszont egyszakos képzés lévén nem épülhet rá kiegyensúlyozott kétszakos tanári MA. Kreditek terén egy szakon az osztatlan tanárképzés sem ad többet, mint a BA, viszont mindkét szakból azonos mennyiséget végeznek el a diákok, így lesz kiegyensúlyozott a képzés. További pozitívum a hangsúlyosabb gyakorlati idő, amit az eddigi fél év helyett egy évre emelnek.

Mi a helyzet azzal a másodéves történelem szakossal, aki tanár szeretne lenni?
P.K.: Akik még a régi, osztott képzésben kezdték meg tanulmányaikat, azokra az akkori szabályok vonatkoznak. Tehát az említett történelem szakos a diplomája után elkezdheti a tanári mesterképzést, amennyiben elvégzett egy tanárképes minor programot is, 5 féléves tanárképzésre lehet csak jelentkezni.

Ha Pázmány mesterszak, akkor Sophianum. Oktatásilag mennyire tartja sikeresnek, hogy az MA Budapesten van?
P.K.: Manapság a legtöbb hallgatónak fontos, hogy ne kelljen sokáig utaznia az egyetemig, ezért még mindig előnyben vannak a budapesti egyetemek. Akármennyire szép és egyedülálló a piliscsabai campus környezete, sajnos sokan azért választanak más egyetemet, mert nem vállalják be az utazással járó plusz költségeket és a plusz időt, bár reméljük, ezt orvosolni fogják a MÁV mostani munkálatai. Szerencsére ez a probléma nem áll fenn a Sophianummal, amit a mesterszakos jelentkezések és az ottani szakok hallgatóinak száma is tükröz.

A MÁV komoly építkezésbe kezdett, esetleg várhatóak valamilyen fejlesztések az egyetemen?
P.K.: Fejlesztésre és fejlődésre mindig szükség van, azonban most nem nagyon van rá lehetőség, főként a szűkös anyagi források miatt. Ennek ellenére folyamatosan azon dolgozunk, hogy a lehetőségekhez mérten ott fejlesszünk, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nagy tervünk, hogy a tetőszerkezete miatt életveszélyesnek nyilvánított mozgásközpontot kiváltsuk, és egy valódi sportlétesítményt építsünk fel. Ehhez csak külső forrásból tudunk hozzákezdeni, amire EU-s pályázatok jelenthetik a megoldást.

Továbbá a Sophianum is komoly beruházás a kar részéről, hisz a bérleti díj mellett az épület felszerelése is minket terhelt, így például az oktatástechnika, a minden teremben elhelyezett projektorok komoly pénzekbe kerültek. Az elmúlt évek fejlesztéseinek sorában megemlíteném az önálló könyvtárépület létrehozását, aminek egyrészt nyilvánvalóan fontos tanulástámogató funkciója, másrészt pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság is számon kérte a hiányát. Sajnos mostanság nem várható ilyen mértékű beruházás az egyetemen.

Ami a szakokat illeti, folyamatosan tervezünk fejlesztéseket, új szakok indítását. 2012-ben a kínai és a régész szakirányok kerültek be a kar kínálatába, ami nagyon fontos és pozitív lépésnek bizonyult. MA képzésen a szintén tavaly elindított fordító és tolmács szak örvend nagy népszerűségnek, továbbá igen jelentős a munkaerőpiaci értéke is. Szeretnénk eljutni oda, hogy minden alapszaknak legyen MA-ja, és így a hallgatóknak ne kelljen más egyetemen folytatniuk a tanulmányaikat. Szerencsére csak az alapképzésben érezhető visszaesés a jelentkezésekben, a mesterképzésben nem, aminek az is egyszerű magyarázata lehet, hogy akik a Pázmányon tanultak és diplomáztak, azokban kialakult egyfajta bizalom az egyetem felé.

Szóba jött a mozgásközpont és a sport. Esetleg hallott már az egyetem hivatalos labdarúgócsapatáról?
Nem, még nem tudok róluk semmit. Esetleg felvilágosítana?

Ősszel alakult meg a csapat, majd a sikereken felbuzdulva számos tornán vettek részt és értek el igen szép eredményeket. Hivatalosan március óta van bejegyezve a PPKE Saláta, mint a kar öntevékeny szervezete. Eddig a pénzügyi feltételeket külső segítség nélkül teremtették meg, de félő, hogy huzamosabb ideig ez nem fog működni. Esetleg van rá mód, hogy az egyetem a jövőben támogassa őket?
Először is ezúton szeretnék gratulálni nekik és folytassák az elkezdett munkát a jövőben is. Azonban szomorú, de a kar nagyon kevés szabad felhasználású pénzzel rendelkezik, többek között ezért is nehéz a már említett Mozgásközpont helyzete. Az egyetemen belül a HÖT kap bizonyos összeget, amelyet kulturális- és sportéletre fordíthat. De ezekre való pályázás szabályait és lehetőségeit a HÖT sem veri nagydobra, aminek az egyik fő okát abban látom, hogy a hároméves képzés gyors kifutása miatt csupán egy évig gyakorolhatják ezt a munkakört, így nincs idejük beleszokni. Aztán utánuk megint tapasztalatlanok jönnek és kezdődik minden elölről. Rutinosabb emberek kellenének, ezért tartottam a régebbi rendszert jobbnak. Manapság nincs idejük megtanulni az önkormányzati teendők gyors és precíz elvégzéséhez szükséges feladatokat. Bár gazdasági részről felügyelik, de alapvetően a HÖT döntése, hogy mire költi a pénzt, így az ösztöndíjat vagy épp más támogatásokat.

Ha már munkával kezdtük, munkával fejezzük be, amiből nem lesz hiány a Vitéz János kar megszűnésével.
P.K.: Igen, ezt jól látja. A VJK július 1-jén önálló karként megszűnik, és a BTK-ba integrálódik, aminek eredményeként három képzési helye lesz a bölcsészkarnak: Budapest, Piliscsaba és Esztergom. Utóbbi helyen négy szak marad, valamint a Tanárképző Központ is részben ott valósul meg, amit az új törvény ír elő. Rengeteg munka lesz az órák újraosztásával, valamint új feladatokat kapnak az esztergomi adminisztratív munkatársak. A tanárok mindkét helyen fognak tanítani, tehát összességében nagyobb, és jóval bonyolultabb karunk lesz.

Az eddigi tapasztalatokat és trendeket figyelembe véve milyen 2013–2014-es tanévre számít? Gondolok itt a jelentkezők számára, slágerszakokra, esetleg megszűnő szakokra.
P.K.: A jelentkezők száma az előző évhez képest összességében csökkent, főként a felsőoktatásban zajló kedvezőtlen folyamatok miatt. Slágerszakjaink mindig is voltak, de kiemelném a pszichológia BA-szakot, ahol minden évben többszörös túljelentkezés van. Azonban az érem másik és szomorúbb oldala, hogy a hallgatói érdeklődés tartós, több éven át jelentkező csökkenése esetén fennáll a lehetőség egyes szakok megszűnésére is.

Szerző: Doman Gergő

A cikk a Pázmány Médiakapun jelent meg.