A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Cél továbbá a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
Alapszakos szabad bölcsész (filmelmélet, filmtörténet specializáció)

A képzési idő:
•    a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma
6 félév, 180 kredit, minimum 1800 kontaktóra
•    az egyes specializációk kontaktóraszáma (50 kreditre):
Filmelmélet, filmtörténet 750

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kreditpont

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására.
Cél továbbá a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása az egyes specializációk diszciplináris sajátosságainak eszközrendszerével. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szabad bölcsészet alapszakon végzettek alapismeretekkel rendelkeznek:
– a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, a vizuális kommunikáció és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről és társadalmi szerepéről;
képesek:
– argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására;
– több műfajban írásos és szóbeli prezentációra;
– a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra;
– a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés- és értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására;
– az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés- és értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén;
alkalmasak:
– művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására.
Rendelkeznek jó kommunikációs és problémamegoldó képességgel és kritikai szemlélettel. Sikerorientáltság, a minőség iránti elkötelezettség és a munkatársakkal való hatékony együttműködés jellemzi a végzetteket.

A Filmtörténet filmelmélet specializáció alapozó jellegű kompetenciái:

A Filmtörténet filmelmélet szabad bölcsész specializáción tanuló diákok számára kijelölt kimeneti követelmények teljesítése, szakmai kompetenciák megszerzése iránti igény részben a filmtörténeti jellegű tájékozódást, részben a tárgy iránti elméleti érzékenység meglétét várja el. A képzés kimeneteli követelményei tehát ennek a kettős elvárásnak történő szakmai megfelelést állítják a képzésben résztvevők elé. Elsőnek a szabad bölcsész szak identifikációs bázisának elsajátítására kerül tehát sor, ahol az alapozó modul egyéb szabad bölcsész tanegységei révén ez az alapok megjelenítésén keresztül általánosan megtörténik. A specializációs órák, melyek az alapozó képzésben megjelennek, ennek megfelelően a film történeti-elméleti kérdéseinek általános-alapozó jellegű keretben történő megjelenítését végzik el – a kollokviumok széles spektrumban elhelyezhető és értelmezhető ugyanakkor konkrét témákat tárgyalnak. Ezek az órák tehát elősegítik a szabad bölcsészet alapkérdéseinek értő elsajátítását
A tárgyak, amelyek ezt biztosítják:
Vizuális kommunikáció
A filmelemzés alapjai
Bevezetés a filmművészeti diskurzusba

A Filmtörténet filmelmélet specializáció általános szakterületi kompetenciái:

A Filmtörténet filmelmélet specializáció általános szakterületi kompetenciák elsajátítást is megköveteli diákjaitól – az ezen a területen történő tájékozódást már a konkrét specializációk által megjelenített tudásbázis körén belül. Részben tantárgyi szakismeretek mentén tájékozódva, részben interdiszciplináris, részben transzdiszciplináris szempontot figyelembe véve a diákok számára lehetőség nyílik arra, hogy a filozófiai, az esztétikai, a művészettörténeti és a filmes beszédmódokat és tárgyakat megismerjék, ezeket egymásra tudják vonatkoztatni és a rendszereken túl mutató hiátusok, törések, vagy épp megfelelések mentén saját nézőpontjukat ki tudják alakítani. A filmes kompetenciák tehát részleges, szaktudományos, ugyanakkor saját belső univerzumot felmutatni képes tudásbázisként jelenhetnek meg a tanulók előtt. A kompetencia meglétét biztosító tárgyak többek között:
A kommunikáció és a média társadalomtörténete
Bevezetés a politikatudományba
Bevezetés a 19-20. század művészetébe
Esztétikatörténet IV. Klasszikus esztétikák
Esztétikatörténet V. Modern esztétikák
Esztétikatörténet VI. Magy. Esztétikatört
EU ismeretek
20. századi egyetemes történet
Hermeneutika
Információs társadalom
Kereszténység-kultúra-média
Kulturális antropológia
Műelemzés I.
Műelemzés II.
Műelemzés III.
Műelemzés IV.
Nyelvfilozófia
Szociálpszichológia
Ezeken kívül még a választható tárgyak széles spektruma biztosítja az ilyen típusú, általános tájékozódást igénylő kompetenciák elsajátítását.

A Filmtörténet filmelmélet specializáció specializációs kompetenciái
A kompetenciakörök (alapozó, általános) első két vonatkozási rendszerére épül a specializációs sajátlagos tudományos oktatása. A megszerzett kompetenciák, úgymint a tágabb szabad bölcsész reflexiós horizont, az általános vonatkozási rendszerek, mint szaktudományos összefüggések struktúrája adják a szolid, termékeny lehetőségét annak, hogy a hallgatók saját legbelső érdeklődésük mentén szakórákat hallgatva, megszerezzék a szakma BA szintű történeti és elméleti tudását.

Az egyetemes filmtörténet, amely bemutatja a filmnek mint százéves kultúraépítő művészeti ágnak a múltját, jelenét. A történeti tárgyalás képessé teszi a hallgatókat, hogy eligazodjanak a nagy filmtörténeti korszakok, nemzeti filmgyártások, a különbözői alkotók filmes törekvéseinek egymásra épülő, vagy épp egymásnak ellent mondani igyekvő struktúráiban. E tárgyhoz hasonló problématudat kialakítása a célja a dokumentumfilmes törekvések ismertetésére vállalkozó előadásnak is. Az egyetemes filmtörténeti ismeretek meglétét biztosító tárgyak:
Egyetemes filmtörténet I.
Egyetemes filmtörténet II.
Egyetemes filmtörténet III.
Fejezetek a dokumentumfilm történetéből

A magyar filmtörténet szintén a történeti szempont szem előtt tartásával vállalkozik arra, hogy a magyar film gazdag hagyományanyagát feltárja a hallgatók előtt. Azzal a szándékkal, hogy a magyar film ismerete révén könnyebben és érzékenyebben lássanak rá nemzetük történetére, annak művészi lenyomataira és az ábrázolás, kifejezés művészi formakísérleteire. Ez az ismeretanyag módszertani alapot is ad más nemzeti filmtörténetek párhuzamos, vagy épp összehasonlító elemzéséhez.
A kompetenciát lehetővé tevő tárgyak:
A magyar film története I.
A magyar film története II.

A filmnek mint önálló művészeti ágnak az önreflexiója viszonylag korán, a filmtörténet kezdeteinél keresendő. A filmelmélet órák kialakítanak a hallgatókban egy olyan elemzői, értelmezői, kritikai attitűdöt, amely nélkül egyetlen művészeti ág sem képes létezni, továbblépni. A filmelméletek tájékozódási pontokat szolgáltatnak ez egyes filmképi, montázstechnikai, filmnarrációval kapcsolatos filmimmanens, valamint a filmobjektum, néző, társadalmiság problémáit érintő összefüggések megértéséhez. A klasszikus elméletektől, a kortársakon át egészen a kritika, mint tudományos szintű műértelmezés elsajátításáig kíséri a hallgatókat. Az elemző gyakorlatok, a műfaji film problematikája, vagy az experimentális filmhez történő értő viszony kialakítása mind ennek a reflexiós szintnek és tudásanyagnak a feladata. Ide kapcsolódik továbbá a film és társművészetek kapcsolatát feltáró előadás anyaga is. A témaköri, tárgyi kompetencia kialakítását elősegítő tanegységek:
Klasszikus és modern filmelméletek
Kortárs filmelméletek
A műfaji film
Filmkritika
Mozgóképelemzési gyakorlatok
Experimentális filmek
Film és társművészetek

Képzésünk nemcsak a szabad bölcsész tudás történeti és elméleti tárgyalását tűzi ki céljául, hanem arra is képessé kívánja tenni a hallgatókat, hogy az értés szintjén legyenek képesek a filmmel mint konkrét műalkotással találkozni. Ehhez a film, a konkrét történeti periódus filmelemei, filmemlékei adhatnak segítséget. Az ilyen típusú órák konkrét alkotások, konkrét elemzői gyakorlatok szintjén ütköztetik az alapvetően elméleti képzésben résztvevő hallgatókat a műalkotás belső, tárgyiasuló mozgásaival. Az elemzések tehát gyakorlati órák, ahol a film építőelemeinek és stiláris összetevőinek egészen konkrét, szem-, kézközeli azonosítását, elemzését végzik el. Az órák kifejezetten építenek szaktanáraink ilyen irányú tapasztalatára és tudására. E gyakorlati kompetenciát kialakító tanegységek:
Felvételi gyakorlat
Digitális vágás
Technikai és gazdasági alapismeretek
A forgatókönyvírás alapjai
Filmkészítési gyakorlat

A különböző elméleti, gyakorlati órák az általános filmes műveltség elsajátításán túl olyan szakismeretekkel gazdagítják a hallgatókat, amelyek képessé tehetik őket a későbbiekben arra, hogy a tárgy MA–szintű képzésében is részt vegyenek. A különböző történeti, elméleti, elemzői, készítői szempontokkal számot vető komplex képzés azoknak a kompetenciáknak az elsajátítását teszik lehetővé, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a diákok megfelelő szintű elhelyezkedéséhez, a tudásuknak megfelelő szintű munkák jó minőségű elvégzéséhez.

Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

 

2020.07.10.