Tantárgy adatlapja
A deliberáció egyént segíti abban, hogy elhatározza, milyen kollektív cselekvést támogasson. A deliberáció és a közösség kapcsolatában fontos feltárni a lehetséges és tervezhető kommunikációs stratégiákat, működési modelleket, kapcsolódásukat az új média eszközeihez és felületeihez. A tantárgy célja, hogy bemutassa a deliberációhoz kapcsolódó történeti és leíró megközelítéseket, a politikosz eszményét a nyilvánosságban, feltárja a működő, deliberáció elvét szem előtt tartó közösségi modelleket, azok kritikáját, kommunikációs metszéspontokat, mintázatokat mutasson be a politikai, államigazgatási és civil szféra között. Célja, hogy ismertesse az új technológiák és az új média, valamint a deliberáció viszonyát, tárgyalja a kampánytervezés tartalomdisztribúció technikájától eltérő módszereit, bemutassa az intézmények rendszerének és a civil deliberációnak a lehetséges összefüggéseit, esettanulmányokon keresztül világítsa meg a fogalmakat és jelenségeket.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Christakis, Nicholas A. – James H. Fowler: Kapcsolatok hálójában. Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják sorsunkat? Budapest: Typotex, 2010. 190–232. ISBN 978-963-279-155-5
Cooke, Maeve: Five arguments for deliberative democracy. Political Studies 48 (5), 2000. 947–969
Gantil, John: Political Communication and Deliberation. SAGE, 2008. 3-79. ISBN 978-1-4129-1628-8
Horkay-Hörcher Ferenc (szerk.): Közösségelvű politikai filozófiák. Budapest: Századvég, 2003. 5–40. ISBN 963-9211-64-8
Pataki György: Bölcs „laikusok”. Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. Civil Szemle 4 (3–4), 2007. 144–156.
Sennett, Richard: A közéleti ember bukása. Budapest: Osiris, 1998. ISBN 963-208-532-9
Ajánlott irodalom:
Kahane, David et al. (szerk.): Deliberative democracy in practice. Vancouver, UBC Press. 2010. ISBN 978-0774816779
Kiss Balázs – Boda Zsolt: Politika az interneten. Budapest: Századvég, 2005. ISBN 963-7340-10-6
Kock, Christian-Viladsen, Lisa (eds.): Rhetorical Citizenship and Public Deliberation. Penn State Univ. 2012. ISBN 978-0-271-05388-2
Posner, Richard: Law, pragmatism and democracy. Cambridge, Harvard University Press. 2003. ISBN 978-0674018495
Surowiecki, James: A tömegek bölcsessége. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007. ISBN 978-963-9350-92-2
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
b) képességei
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
c) attitűdje
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
