Tantárgy adatlapja
Az általános művészetfilozófián belül elkülöníthető egymástól az esztétika filozófiája, mely az esztétikai élmény és az ítélet általános értelemben vett problémáival foglalkozik, és a szoros értelemben vett művészetfilozófia, amely három különálló, de egymást nagymértékben átfedő részterületre osztható: 1. az egyedi műalkotások és az eltérő művészeti ágak elemzésére szolgáló alapfogalmakra; 2. a művészet meghatározására; 3. a művészet elméletére. A művészetfilozófia tantárgy célja, hogy a fenti két nagy problémakört vizsgálja.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Goodman, Nelson: A művészet nyelvei. In Horányi Özséb [Szerk.]: Sokarcú kép. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982., 26-68. o.
Arisztotelész: Poétika, Budapest, Magyar Helikon, 1974.
Hegel: Esztétikai előadások, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Közvetíti az elsajátított kulturális értékeket.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
