Az utóbbi időben, a fellendülőben lévő interdiszciplináris kutatásoknak köszönhetően az eredetileg Richard Wagnerhez köthető fogalom, a Gesamtkunstwerk eszme- és kultúrtörténete számtalan publikációban előtérbe került. A fogalom, mely jelentésbővülésen ment át, manapság többet jelent, mint a társművészetek szintézisének egy sajátos, 19. századi színpadi megnyilvánulását. A Gesamtkunstwerk kritikai feldolgozása, továbbértelmezése, számtalan 19. század végi és 20. századi művészeti, társadalmi jelenség megértésének kiindulópontját képezi; ilyen például a bécsi szecesszió 1902-es kiállítása, a Bauhaus, vagy a totalitárius rendszerek és a művészet viszonya. Az előadás ezeknek a jelenségeknek az összefoglalására és problematizálására vállalkozik.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

David Roberts: The Total Work of Art in European Modernism. Ithaca, New York: Cornell University Press, 2011

The Aesthetics of the Total Artwork. On Borders and Fragments. Eds

. Anke Finger and Danielle Follett. Baltimore: The John Hopkins University Press, 2011

Juliet Koss: Modernism after Wagner. Minneapolis, London: University of Minnesota Press, 2010

Matthew Wilson Smith: The Total Work of Art. From Bayreuth to Cyberspace. New York: Routledge, 2007

Patrick Carnegy: Wagner and the Art of the Theatre. New Haven and London: Yale University Press, 2006

Peter Vergo: The Music of Painting. Music, Modernism and the Visual Arts from the Romanticism to John Cage. Phaidon, 2012

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a) tudása

Tájékozott a 19-20. századi művészetben a társművészetek vonatkozásában.

b) képességei

Képes és nyitott egy számára ismeretlen probléma kritikai befogadásában.