A kurzus arra az előfeltevésre épül, hogy a 20. századi angolszász analitikus filozófia három jól elkülöníthető és egymás mellett létező vállalkozásként interpretálható. Az első, az 1950-es évek első feléig irányadó, verzió képviselői Frege, Russell, a korai Wittgenstein és a Bécsi Kör nyomán a szimbolikus logikát (mint kitüntetett eszközt) használva a logikai elemzésre helyezték a hangsúlyt. A második, 1970-es évek elejéig domináló, változat reprezentánsai elsősorban a hétköznapi nyelvhasználat analízisére fókuszáltak. A harmadik irányzat filozófusai az elme vizsgálatát tekintik fő feladatuknak. A kurzus célja e három, egyidejűleg létező, filozófiai vállalkozás előfeltevéseinek, módszereinek és eszközeinek a történeti rekonstrukciója.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk): Elmefilozófia szöveggyűjtemény. Budapest, L’Harmattan, 2008.

Dummett, Michael: The Origins of Analytical Philosophy. Princeton, Harvard University Press, 1994.

Farkas Katalin, Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

Grayling, A. C : Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémia Kiadó, 1997.

W. H. Martinich, D. Sosa (eds.): A Companion to Analitic Philosophy. Oxford, Blackwell, 2005.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.