BILK könyvbemutató
A HUN-REN–Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport mutatja be a Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok sorozatában megjelent 33. és 34. kötetét.
Szelestei N. László Költészet, prédikációk, hitélet a 18. századi Magyarországon című kötetéről beszélget a szerző és Bartók István, DSc, a HUN-REN BTK ITI Reneszánsz osztályának tudományos tanácsadója
A kötet tanulmányai egy, a szerzőt régóta foglalkoztató kérdést, nevezetesen az irodalmi kánonban nem szereplő barokk áhítati művek és az irodalomhoz sorolt alkotások viszonyát járják körül. Irodalomtörténeteink megalapozottan választják-e külön és kezelik eltérő megközelítéssel például az imádságot és a költészetet? Nem lenne-e indokolt egy olyan közös nézőpont, amelyből kimutatható, hogy mindkettő egy tőről fakad, és hogy mindkettőnek célja az imádkozó /az olvasó egy „másik világba” emelése? Nem szegényebb-e irodalomtörténetünk azáltal, hogy ezen áhítati művek kiszorulnak a mai irodalmi értékrendszer által felállított kánonból? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a kötetben olvasható írások. A szerző egy másik, sokáig ugyancsak diszkreditáltnak tekintett szövegkorpuszra hívja fel a figyelmet, amikor a magyarországi neolatin költészet egyes darabjait vizsgálja. Az tanulmányokban egyebek mellett Gyalogi János, Baróti Szabó Dávid, Ányos Pál stb. versei, valamint Csete István, Szentes Mózes és Ignaz Parhamer stb. prédikációi kerülnek fókuszba.
Átjárások – A lelkiségi és a világi irodalom, illetve művészet egymásra hatása a magyar régiségben (szerk. Báthory Orsolya) című kötetről beszélget a szerkesztő és Tasi Réka, PhD, az ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója
A kötet a HUN-REN–Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport XVI. lelkiségtörténeti konferenciájának anyagát adja közre. A 2023. április 13–15-én megrendezett szimpózium témája az 1800-as évet megelőző lelkiségi és világi irodalom, valamint művészet egymásra hatása volt. Általánosságban olyan előadásokat vártunk, amelyek világi alkotók lelkiségi tárgyú alkotásait, illetve világi műfajok vallásos elemeit mutatják be. A lelkiségnek a világiban való reprezentáltsága mellett, természetesen az ellentétes irányú „átjárás”, azaz az egyházi műfajokban és alkotásokban fellelhető világi elemek is a tematika részét képezték. A konferencián elhangzott előadások olvashatók immár szerkesztett tanulmányokként. Az írások zöme a vallásos és a világiregiszter kölcsönhatásának irodalmi vonatkozásait taglalja, ugyanakkor a néprajz, a művészettörténet vagy a zenetudomány területén adatolt „átjárásokról” is olvashatunk.
