Elektrubadúr. Mesterséges intelligencia és műfordítás
A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportja a Magyar Műfordítók Egyesületével közösen vizsgálja meg a mesterséges intelligencia jelenlegi és várható szerepét a műfordításban.
Mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportja, mind az idén 20 éves MEGY mint szakmai érdekvédelmi szervezet feladatának tartja, hogy a műfordítói társadalom, a műfordítás és a műfordítók kutatói, valamint a társszakmák képviselői számára hozzáférhetővé tegye a mesterséges intelligencia és a műfordítás problémaköréhez kapcsolódó fordítás-, irodalom- és kultúratudományi, nyelvészeti, technológiai, jogi, szociológiai kutatások eredményeit. Túlzás nélkül állítható, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése és térhódítása olyan mértékű paradigmaváltást jelent az élet legkülönbözőbb területein, ami csak az ipari forradalommal összevethető. Ugyanakkor az MI fejlődésének exponenciális sebessége példa és előzmények nélküli az emberiség történetében. Számos iparág versenyt fut az idővel, ezek közé tartoznak a nyelvi közvetítéshez kapcsolódó szakmák is. A műfordítói szakma érintettsége ezen belül speciális problémákat vet fel. Csak néhány példa: szemben a szakfordítással és a tolmácsolással, itt szerzői jogi következményekkel kell számolnunk. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a neurális gépi fordítás milyen sikereket tud felmutatni szépirodalmi igénnyel megalkotott szövegek esetében. Szembe kell néznünk azzalvele, hogy a szakma részben biztosan átalakul, és etikai normákat kell megalkotnunk mind saját magunk (a műfordítók), mind a kapcsolódó területek (filmipar, könyvszakma, tudományos világ) számára.
A mesterséges intelligencia hamarosan megkerülhetetlen lesz, s nekünk elébe kell mennünk az eseményeknek, a műfordítói hivatást és pályát a fejlemények fényében újra kell definiálni, korábban magától értetődőnek tartott ügyekben kell átgondoltan állást foglalnunk. Közös gondolkozásra hívunk minden érintettet.
