A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének Médiakultúra – vallás – nyilvánosság kutatócsoportja 2022. november 9-én konferenciát szervez Walter Lippmann (1889-1976) tudományos hagyatékáról, munkásságának értelmezéseiről.
A konferencia apropóját az adja, hogy éppen a száz éve, 1922-ben jelent meg Lippmann „Public Opinion" című műve. E jeles kötetet – melyből eddig egy fejezet látott napvilágot magyarul – a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete a centenárium alkalmából magyarul is kiadja és a széles szakmai közönség számára elérhetővé teszi.
Walter Lippmann nevéhez számos, azóta közkeletűvé vált fogalom köthető, mint a sztereotípia vagy éppen a hidegháború. Az amerikai gondolkodó, publicista úgy alkotott maradandót a médiatudomány és a politikai gondolkodás terén, hogy valójában nem az akadémiai szférából jött. „Public Opinion" kötetének, gondolatainak jelentőségét az is mutatja, hogy komoly tudományos vitákat gerjesztett. Álláspontjára a korszak meghatározó gondolkodója, John Dewey is reagált, s a Lippmann – Dewey vita, melyet az amerikai demokrácia jövőjéről folytattak az 1920-as években komoly figyelmet kapott. Ugyanez történt az 1980-as években is, amikor Noam Chomsky vitázott „Az egyetértés-gépezet" című, Edward S. Hermann-nal közösen jegyzett kötetében Walter Lippmann felfogásával. Média (újságírás) és demokrácia szoros kapcsolata mindegyik vitázó fél számára nyilvánvaló volt, ám a kapcsolódás mikéntje, a hatások jellemzői tekintetében más-más álláspontot képviseltek. A konferencia szervezőiként úgy véljük, Lippmann könyvének gondolatai ma is aktuálisak, ma is kritikai reflexióra hívják a társadalomtudósokat, akár a szociológia, akár a médiaelmélet, az alkotmányjog vagy a politológia irányából. Hiszen a társadalmi illetve a médiakörnyezet közelmúltbeli változásai is megközelíthetőek Lippmann munkássága felől, aki már ekkor pszeudo-környezetként utalt a médiára, s az eltérő tartalomfogyasztás következményeit, a polarizációt is látta. Az 1920-as években tett megfigyelései a társadalmi kommunikáció, a nyilvánosság és a közvélemény kérdéseiben ma is újragondolhatóak. Figyelemre méltó médiaelméleti hagyatéka is, melyben a propaganda modell vagy akár a tematizáció korai megfogalmazását láthatjuk. S gyakorló publicistaként felvetett olyan problémákat is a kötetben az újságírás területéről, melyek máig kulcsfogalmai, illetve kulcs problémái a szakmának: a cenzúra, az objektivitás vagy éppen az igazság kérdései ezek.
Program:
10.00 – 10.10 A konferencia megnyitása – Kovács Ákos (PPKE)
10.10-10-20 Dékáni köszöntő a PPKE BTK részéről
10.20-10.30: Köszöntő az NMHH MTMI részéről
Első rész: Lippmann – az életmű elméleti megközelíthetőségei
Vezeti: Kovács Ákos (PPKE)
10.30 – 10.50: Hidas Zoltán (PPKE): A közvélemény szociológiája
10.50 – 11. 10: Balázs Zoltán (BCE): Önálló hatalmi ág-e a közvélemény?
11.10 – 11.30: Török Bernát (NKE, EJKK): A közvélemény formálódásának alkotmányos szempontjai
11.30 – 11.40 kávészünet
11.40 – 12.00: Nyakas Levente (NMHH MTMI): Az európai médiaszabályozás nyilvánosságképe
12.00 – 12.20 Andok Mónika (PPKE): Lippmann közvélemény fogalma – az ágenstől a konstrukcióig
12.20 – 12. 40 Kérdések, vita
12.40 – 13.10 Ebédszünet (ebédet a konferencia résztvevőinek biztosítunk)
Második rész: Lippmann és az új média világa
Vezeti: Nyakas Levente (NMHH MTMI)
13.10 – 13. 30: Kovács Ákos (PPKE): Belső – külső képeink. A vizualitás szerepe Lippmann-nál
13.30 – 13.50: Rab Árpád (NKE, EJKK): Walter Lippmann és a digitális kultúra jövője
13.50 – 14.10: Szűts Zoltán (EKKE): Az influencerek felemelkedése. A politikai véleményvezérek közvélemény befolyásoló szerepének evolúciós vizsgálata
14.10 – 14.30: Guld Ádám (PTE): Gyilkos harc a figyelemért - A figyelemgazdaság új paradigmái 2022-ben
14.30 – 14. 50: Kérdések, vita
14.50-15.00: A konferencia zárása – Andok Mónika (PPKE)
