2022. április 26-án, kedden du. 14.30 órai kezdettel a Történettudományi Intézet könyvbemutatót tartott. A vendégeket Őze Sándor intézetvezető úr köszöntötte. J. Újváry Zsuzsanna ny. egy. docens asszony mint az „Oszmán-magyar viszony a 16–18. században" c. kötet (Szent István Társulat) szerkesztője mutatta be a 2018 nyarán tartott konferencia írásbeli változatát. A Covid-járvány következtében a könyv 2021 decemberében tudott megjelenni.
A 19 tanulmányt tartalmazó kötet tematikus csoportokban mutatja be az elmúlt évek új kutatási eredményeit az oszmán-magyar történeti relációban. A Török veszély és kereszténység fejezetben a szerzők, Őze Sándor és volt tanítványa, Kovács Eszter az európai oszmán veszélyt, főként annak a magyar társadalmi tudatra gyakorolt hatását, ill. ugyanazt cseh relációban boncolgatják. Tüdős S. Kinga az Erdélyi Fejedelemségben a székelyek válaszát az oszmán veszélyre veszi nagytólencse alá, míg Sz. Simon Éva főlevéltáros a szigetvári szandzsák viszonyait vizsgálja meg. Az Oszmán ostromok – magyar válaszok c. fejezetben Szabó Pál (SzJTE) Nándorfehérvár ostromairól, és Tóth Sándor László (SZTE) Szeged sikertelen visszavételéről írt.
Az Oszmán-magyar békekötések c. részben a Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori Kutatócsoport tagjainak – Marton Gellért Ernő, Brandl Gergely, Szabados János és Juhász Krisztina – írásai jelentek meg, no és Hámori Nagy Zsuzsanna Bethlen Gábor francia diplomáciai manővereiről értekezik a gyarmati békekötés (1625) során. A Militarizálódott magyar társadalom c. fejezetben Borbély Zoltán (EKE), valamint Czigány István (Hadtörténelmi Intézet ny. főigazgató h.) fejtik ki nézeteiket. Itt olvasható Varga J. János értekezése a hadi kótyavetyéről, mint közösségi létformáról. Az Oszmán Birodalom 18. századi viszonyai is terítékre kerülnek a kötetben: Tóth Hajnalka (SZTE) az oszmán kereskedőknek a rácok által történt kirablásáról írt, Tóth Ferenc (BTK TTI) pedig báró François de Tott izgalmas emlékiratait elemezte. Végül a Főhatalmasságok és alattvalók: a mindennapok súlya c. részben J. Újváry Zsuzsanna Dobsina török általi elpusztításáról, F. Molnár Mónika (BTK TTI) Antonio Caraffáról, mint a Habsburg uralkodó parancsainak tökéletes kiszolgálójáról írt. Balogh Máté (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) ifj. Festetics Pál dunántúli kerületi főkapitány-helyettes levelei közölte, de a nemesek és polgárok hétköznapjaikba és ünnepnapjaiba is bepillanthatunk a hazánkban működő zenészek életútja kapcsán – ez utóbbi tanulmányt Király Péter (No) írta.
Jó olvasást kívánunk a kötethez!
