Tantárgy adatlapja
A szemináriumokon a kortárs filozófiai kutatások
egyik legmeghatározóbb területét, az elme és a gondolkodás kapcsolatát
vizsgáljuk. Az elmefilozófia tantárgy célja, hogy ezt a relációt mind a
fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettőt összekapcsolni
óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából analizálja. Különös
figyelemmel taglaljuk a kortárs agykutatás releváns eredményeinek filozófiai
vonatkozásait. A szemináriumokon olvasott szövegek lehetővé teszik, hogy a
diákok világos képet kapjanak e dinamikusan fejlődő filozófiai alágról és
tovább kutassák az elme és az agy, a gondolkodás és a test sokrétű
kapcsolatát, esetleg azonosságát, avagy valamilyen szintű különbségét. |
A
2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv)
felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg
oldalak), ISBN) |
Beakley, B.–Ludlow, P.: The
Philosophy of Mind, Cambridge, Mass.–London: MIT Press, 1992. Hofstadter, D. R.:, Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma, Budapest:
Typotex, 2000. Lewis, D.: New work for a theory of universals,
in Australasian Journal of Philosophy. 1983. Nagel, Th.: The View from Nowhere, Oxford:
Oxford UP, 1986. Popper, K.–Eccles, J.: The Self and Its Brain – An Argument for Interactionism, Heidelberg–Berlin–London–New
York: Springer, 1977. Robinson, H. (ed.): Objections to Physicalism,
Oxford: Oxford UP, 1993. Searle, J.: The Rediscovery of the Mind, Cambridge
MA: MIT Press, 1992. Stalnaker, R.: Context
and Content: Essays on Intentionality in Speech and Thought. Oxford
University Press, 1999. |
Azoknak az előírt
szakmai kompetenciáknak,
kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően,
érdemben hozzájárul |
a) tudása Áttekintéssel
rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és
a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb, az illető problémaköröket
részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több
részterületéről. Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett
tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges
módszertani ismereteket. b) képességei Képes analitikus, összefoglaló és további
elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a
filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Képes a
fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes a filozófia
egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek
alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások
kialakítására és lefolytatására képes. A kor igényeinek megfelelően
hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket
szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és
szóban is képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos
fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai
elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások
legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai
- összetevői tekintetében. |