Február 17-én Boros János, a Pázmány Pszichológia Intézetének oktatója többek között ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni, a Bűnözők élet-narratíváinak vizsgálata című előadásában.

A hallgatóságot túlnyomó részt az intézet diákjai és oktatói tették ki, ugyanakkor a laikusok számára is érdekes, és – a téma alapos kifejtésének köszönhetően – érthető prezentációt hallhattunk. A közérthetőség érdekében Boros János részletesen kitért a kulcsfogalmakra, mint amilyen a bűnözés lélektan-elmélete, a börtönadaptáció, vagy maga a fő kérdés, az élet-narratíva vizsgálata. Az előadás gerincét egy saját kutatás adta: a 101 bűnelkövetővel készített interjúk és kérdőívek összessége.

Az est kiemelkedően érdekes gondolata az élet-narratíváknak a bűnözőkre tett hatása. Eszerint az érzelmek és a viselkedés befolyásolásával ezek képesek megoldani a bűnösség kérdését, s ezzel erkölcsi felmentést is adni a bűnelkövetőknek. S bár ezzel saját énképük pozitivizálásához segítséget kapnak az elítéltek, azonban a visszaeséshez is nagyban hozzájárulnak. Boros János nem kívánta ezt a létező tendenciát szépíteni, hiszen kiemelte, hogy pszichológusként a szorongásmentes élet elősegítését tartja szem előtt, abban az esetben is, ha „azért segít átvészelni a börtönt, hogy utána megint lophasson a bűnelkövető".

Összességében meglehetősen negatív képet kaptunk, ami a bebörtönzött bűnözők visszaesését és a magyarországi börtönrendszert, valamint az ott működő terápiás közösségeket illeti – mindezt azonban érdekesen tálalva, személyes stílusban. A tudásanyagot pedig megtoldva az interjúalanyoktól szerzett igazán hasznos tanácsokkal, ha esetleg lopásra adnánk a fejünket.

Szerző: Somogyi Gréta, Kommunikáció MA