Az előadás címe A pedagógus minősítés új rendszere, mely a pedagógusokat minősítő portfólió témáját járta körül. A programon nagy számban résztvevő érdeklődők megismerkedhettek az értékelés céljával, kritériumaival és hasznosságával.
Az előadást Dr. Kotschy Andrásné (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója) vezette, aki maga is üdvösnek tekinti a portfólió bevezetését. „A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus (vagy más szakember) szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján.”
Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy a minősítés nem a szaktanácsadásnak felel meg, habár a pedagógusok kapnak majd egy szöveges értékelést, hogy nyilvánvalóvá váljon, mik az erősségeik és miben kell még fejlődniük. A portfólió elkészítése abban különbözik az eddigi gyakorlattól, hogy a tanár saját maga készíti el önmagáról és a jelenlegi állapot bemutatásán túl utal a szakmai fejlődés folyamatára. Az iskolai gyakorlatban két kiemelten fontos funkciója lesz a portfóliónak. Egyrészt a szakmai fejlődés folyamatos segítése, másrészt az életpálya egyes szintjein a feljebb lépést lehetővé tevő minősítés megalapozása.
A pedagógus életpályának különböző szakaszai vannak. A Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornoki időt lezáró minősítő vizsgán, a Pedagógus II. fokozathoz pedig minősítési eljárás szükséges. A Mesterpedagógus szint elérésének feltétele a legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, illetve a szakvizsga megszerzése. Kutatótanár pedig az lehet, aki szintén legalább 14 éves munkaviszonnyal és tudományos fokozattal rendelkezik. Az előadó szerint a pedagógussá válás a második szinten kezdődik, ugyanis a pedagógus nem a megszerzett diplomát jelenti, hiszen vannak olyan képességek, amiket munkája során sajátít el.
Fontos tényezőként merült fel az előadáson, hogy egységes gondolkodást és kritériumrendszert kell kialakítani a pedagógusok minősítésekor. A tanároknak az alábbi nyolc kompetenciának kell megfelelniük: 1. a tanuló személyiségének fejlesztése és az egyéni bánásmód érvényesülése; 2. a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre; 3. szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás; 4. a pedagógiai folyamat tervezése; 5. a tanulás támogatása; 6. a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése; 7. kommunikáció és szakmai együttműködés; 8. elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
Dr. Kotschy Andrásné egy ötös skálán osztályozta a különböző fokozatokat. A Pedagógus I. fokozaton minden kompetenciából kell tudnia valamit a tanárnak, de bizonyos tevékenységeket még nem tud ellátni (mint például a gyermekek tanulási nehézségeinek felmérését és differenciálását). A második fokozaton az összes kompetenciából legalább 3-as szintet el kell érnie a pedagógusnak, valamint néhány kompetenciából a 4-es, akár az 5-ös szintet is teljesítenie kell . A hármas és négyes fokozat magában foglalja az alacsonyabban levő fokozatokat is. A Pedagógus III. szakasz egy szakmai terület magas szinten való elsajátítását jelenti, mely már túlmutat az intézmény határain (például mentorálás vagy tankönyvírás). A négyes szint variációja az előző hároménak.
„A minősítés célja, hogy a pedagógus munkája emelkedettebbé váljon”-fogalmazta meg az előadó. Bármennyire is nehéz, el kell számolnia azzal, hogy milyen eredményt ért el eddigi munkája során. Fontos annak a gondolkodásnak az elsajátítása is, hogy a tanár a saját munkáját értékelni tudja, és a felmerülő problémákat képes legyen megoldani. Ha sikerül a saját tevékenységét ilyen megítélés alá vetnie sokat profitálhat, hisz önmagát tudja folyamatosan fejleszteni.
Az értékelés a gyakorlatban a következőképp zajlik le: két tanórán vesznek részt a szakemberek, amit egy előzetes és utólagos konzultáció kísér a szakmai bizottsággal. Továbbá mellékelni kell egy dokumentumot, ami lehet a szülők, az igazgató, a diákok, vagy akár a kollégák értékelése is. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon valós képet mutat-e majd a tanár munkájáról az értékelés. Az előadó kifejtette, hogy a fő információforrást a pedagógusok által összeállított portfólió adja, de az esetleges ellentmondások feloldásra kerülnek a szakmai beszélgetés során.
Összességében elmondható, hogy a pedagógus portfólió összeállításának célja, hogy útmutatóként szolgáljon egy olyan szakmában, ahol folyamatos a fejlődés, számítanak az egyéni képességek, és ami a legjelentősebb, szocializálják és nevelik generációk sokaságát. Lényeges kiszűrni a tanári pályára alkalmatlanokat, és ugyanakkor fontos elismerni az arra alkalmasak képességeit. A pedagógus portfólió részletes tartalmáról Dr. Kotschy Andrásné dokumentumot állított össze, melyet az interneten elérhetnek az érdeklődők, továbbá a kormány jóváhagyása után egy útmutató is nyilvánosságra kerül, mely segít a pedagógusoknak kivitelezni a portfólió megszerkesztését.
A beszámolót készítette: Mészáros Mira és Pozsgay Judit
