Már jelentkezhetnek a felvételizők a 2011 szeptemberében induló alapképzésre. Kiknek érdemes jelentkezniük? Miért egyedülálló ez a képzés hazánkban? Milyen tudásra tehetnek szert?  A válaszokat Botos Máté dékántól kapjuk meg.

Kérem mutassa be a közszolgálati alapképzési szakot!
A képzés egyik fontos eleme, hogy a későbbiek során a közigazgatásban dolgozóknak legyenek megfelelő ismereteik, mind a pénzügyi, gazdasági, mind pedig a jogi, szabályozási oldalról. Ugyanakkor az itt végzőknek legyen szélesebb társadalomtudományi kitekintése is, hiszen a közgazdaságtan sem csak elvont szakszámokkal dolgozik, hanem gazdálkodó emberekkel, akiknek az életéről szólnak a gazdasági döntések.

Kiknek ajánlja ezt a képzést?
Elsősorban azoknak, akik nem a vállalkozói piacon szeretnének elhelyezkedni, hanem a felsőbb közigazgatási szférában, vagy az önkormányzatoknál kívánnak dolgozni.

Mit nyújt a közszolgálati alapképzési szak számukra?
Olyan magas színvonalú képzést biztosítunk már az alapképzésben is, amely versenyképes azzal, ami Magyarországon más intézményekben is zajlik. Nagyhírű professzorok vállalták, hogy részt vesznek a képzésben, olyan nemzetközi, pénzügyi, jogi tárgyakat oktatunk majd, amelyek elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy amikor egy döntés előkészítésének feladatát bízzák majd rájuk munkájuk során, a legjobb megoldásokat alkalmazzák.

Más bölcsészkarokon folyik-e ilyen jellegű képzés?
Ebben egyedülállóak vagyunk az országban. Máshol specifikusan a közgazdasági képzést nyújtó karokon szerezhetnek ehhez hasonló ismereteket a hallgatók, vagy egyes országokban külön nemzeti intézmények biztosítanak ilyen jellegű képzést. A cél, hogy ne az a kettősség alakuljon ki, hogy az államigazgatásban vagy jogvégzett emberek dolgoznak, akiknek a közgazdasági tudományokra nincs megfelelő rálátásuk, vagy közgazdászok, akik éppen a szabályzó oldalt ismerik kevésbé.

Ez a képzés a közszférára fókuszál, a non-profit és civil kezdeményezésekre is. Hogyan látja ma a közszféra helyzetét, hatékonyságát, társadalmi szerepét, jövőjét?
Azt gondolom, hogy a jövőben a közigazgatási szektor is alkalmazkodik a modern világ követelményeihez. Bár különböző célkitűzések ennek a szektornak a karcsúsítását célozzák meg, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebb munka lesz, hanem éppen ellenkezőleg, azt, hogy sokkal nagyobb mennyiségű munkát kell sokkal magasabb színvonalon elvégezni a közszolgáknak. Mindez azt eredményezi, hogy kizárólag olyan, jól felkészült embereket alkalmaznak majd a jövőben ezeken a területeken, akik a megfelelő végzettséggel rendelkeznek.

Milyen tovább céljai vannak még annak, hogy egyetemünk jogi kara és a bölcsészettudományi kar összefogásával elindul ez a képzés a Pázmányon?
Magyarországon a közgazdasági képzésnek van egy sajátos profilja. A világban érzékelhető  mainstream nálunk is érvényesül. Ezzel nem szembemenve, hanem ezt kiegészítve azt gondolom, hogy a katolikus egyetemnek van egyfajta missziója. Ahogyan más tudomány- vagy képzési területeken is megemlítjük azokat a speciális aspektusokat, amitől mi egy kicsit különbözőek vagyunk, nem kevesebbek, hanem egy picit másabbak, úgy a gazdaságtudományok területén is fontos ennek érvényesülnie. A gazdaságtudományok döntő fontosságúak a magyar felsőoktatásban, és úgy gondolom, hogy nem célszerű az, hogy ha ebből egy egyházi felsőoktatási intézmény nem tudja kivenni a maga részét.

Ami a közszolgálati közgazdászképzést illeti, az pedig azt célozza, hogy a közeli vagy távolabbi jövőben a közszférának muszáj megerősödnie a globális tendenciákkal párhuzamosan – részben azok ellensúlyozásaként – és erre a feladatra megfelelően fölkészült embereknek kell a közigazgatásban dolgozni. Nem arról van szó, hogy ez valami ellenkultúra. Szó sincs ilyesmiről. A jelen arra ösztönöz minket, – mint ahogy ezt a napjaink zajló eseményeiből is látjuk – hogy az egyes nemzetgazdaságoknak föl kell készülniük arra, hogy különböző kríziseket megfelelő módon tudjanak kezelni és hárítani.

Az tehát a feladat, hogy a közszférában dolgozók megfelelően elismert, megbecsüléssel rendelkező emberek legyenek. Mindez csak akkor lehetséges, hogyha megfelelően magas színvonalú végzettségük van. Ezt várja el a társadalom is, és erre van szüksége az országnak is. Hogy ne mindig az történjen meg, hogy akkor a tehetségesebbjéből vállalkozó lesz, aki a magánszektorban dolgozik tovább.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek van mondanivalója ezen a területen. Nem arról van szó, hogy nem akarunk kimaradni valami olyanból, aminek nagy piaca van, hanem arról, hogy folytatni kívánjuk a katolikus közgazdasági gondolkodás hagyományát, amelyet az 1950-es évektől kezdve Magyarországon teljesen kiirtottak a közgondolkodásból, míg ugyanakkor Németországban, Ausztriában, Svájcban vagy Belgiumban ezek a közgazdasági iskolák tették lehetővé, hogy olyan színvonalú fejlődés menjen végbe, ami ma is a világ élvonalában tartja ezeket a gazdaságokat és országokat. Ezt a hagyományt szeretnénk visszahozni Magyarországra.

Bővebb információ

Érdeklődni Gardáné Hernádi Kornéliánál lehet.