Egy híd, egy forró betonút,
üríti zsebeit a nappal,
rendre kirakja mindenét.
Magad vagy a kataton alkonyatban.
Pilinszky János: A szerelem sivataga
A kiállítás két összefüggő képsorozatból áll: Pilinszky János A szerelem sivataga című verseskötete által ihletett negyven digitális fényképből illetve Ted Hughes A varjú életéből és dalaiból című műve alapján készült rézkarcokból. A két költőt szoros kötelék fűzte össze, hiszen Pilinszky költészetét Csokits János segítségével Ted Hughes fordítása tette elérhetővé az angol olvasók számára. A kiállítás címe, A lefordított költői kép, nem csak arra utal, hogy egy magyar verset angolra lehet fordítani, hanem arra is, hogy a költői kép vizuális nyelvre is lefordítható.
Képsorozat 1: A szerelem sivataga
A szerelem sivataga című kötethez írt bevezetőjének végén Ted Hughes azt írja saját fordításairól, hogy azok csupán „mutatók", amelyek „segítenek újraképzelni az egészet." A kiállított digitális fényképek hasonló célt szolgálnak. Azzal a szándékkal készítettem őket, hogy megtaláljam a Hughes által annyira csodált Pilinszky összpontosított, koncentrált és meztelen stílusának vizuális megfelelőjét.
Pilinszky folyton visszatérő költői képei, a hó, a por, a föld, a kő, az izolált alak, az ősi forma, mind-mind vizuális kifejezést nyernek. A versek mélyén rejlő sötétség közvetlen megfelelőjét a képek erősen szűkös színvilága jelzi, sűrű/koncentrált szerkezetüket pedig az élesen körülhatárolt formákkal igyekeztem „lefordítani." Az, ahogyan Pilinszky egy tágabb kontextusban izolálja az egyes költői képeket, engem egy film állóképeire emlékeztet, és néhány kiállított képen hasonló implikált narratíva látható. A bemutatott képekkel azonban nem a verseket szeretném illusztrálni, hanem mindenekelőtt a versekre adott személyes, művészi válaszként tekintek rájuk, és a digitális képek sorozatát úgy állítottam össze, hogy magukon hordozzák saját festményeim, rajzaim, kollázsaim és fényképeim lenyomatát is.
Képsorozat 2: A varjú
Pilinszky fordítása során Ted Hughest teljesen lenyűgözték azok a szó szerinti fordítások, amelyeket Csokits Jánostól kapott. Volt bennük valami meglepően nyers, ami Hughes számára egy új nyelv lehetőségét jelentette, ahogy az majd a huszadik századi brit költészet riasztóan nem-lírikus „dalában", A varjú életéből és dalaiból című művében csúcsosodik ki. A rézkarcokon megpróbáltam ezt a sötét, primitív és néha csúnya valamit megragadni. A versek gyakran rideg hangjainak vizuális megfelelőjét ezek a szétkarcolt, éles vonalvezetésű képek jelentik.
Az írott szónak vizuális nyelvre való fordítása meglehetősen nagy szabadságot biztosít a művésznek az értelmezés során. Az itt bemutatott művek képvilág ugyan szüntelenül Pilinszky és Hughes költészetének bűvkörében mozog, ám egyúttal számtalan más forrásból és személyes élményből is táplálkozik.
„A költészet célja, hogy felejthetetlenné tegye a létezés egy pillanatát" – mondja Milan Kundera Hallhatatlanság című regényének narrátora. Pilinszkynek és Hughesnak egyaránt sikerült ezt a célt elérnie az olyan verseik által, amelyek kitörölhetetlen nyomot hagynak tudatunkban, és további kreatív tevékenységekhez nyújtanak erőteljes forrást.
Alan Turnbull a newcastle-i egyetem Művészettörténeti Intézetnek oktatója. Művészetét a brit kulturális intézet már számtalan díjjal és elismeréssel jutalmazta, és a világ számos képző művészetig gyűjteményében megtalálhatóak a képei, például a Harvard Egyetem állandó kiállításán, a szentpétervári Vladimir Nabokov Múzeumban, a University College of London tárlatán és a drezdai városházán.
Önálló kiállításai:
- Német Történeti Intézet,
- London 2012-13
- Pembroke College, Cambridge 2012
- Emory University, Atlanta 2010
- Cvetajeva Museum, Moszkva 2009
- Vlagyimir Nabokov Múzeum,
- Szentpétervár 2008 & 2005
