A ma is zajló ásatások egyebek mellett azért igen jelentősek, mert a tudományágak példa nélküli összefogásával folynak.

A kutatók szeretnének minél teljesebb képet kapni erről a johannita várról és egykori lakóinak életéről. Az elmúlt évek eredményeit egy októberben nyíló kiállítás teszi közkinccsé Pécsett.

Platós kisteherautó kaptat föl előttünk a kanyargós úton síró motorral. Damaszkusztól háromórányira északnyugatra, az Anszáríjja-hegységben autózunk, fóliasátrak tengerében megbúvó házak és mecsetek között. Cudarabb arcát mutatja a szíriai tél, kövér viharfelhők borítják az eget, tombol a szél. Miközben magunk mögött hagyjuk a falvakat, egyre izgatottabban kémlelem a tájat. Margat erőségét kutatom a hegyek között. Vezetőnk, Major Balázs – a várral való első találkozásom tiszteletére – középkori zenét tesz a cd-játszóba. Végre-valahára megpillantom: a januári esőktől zöldellő teraszok fölött ott magasodik a johannita vár.

Szürke bazaltkőból épült falai romjaikban is méltóságteljesek a kihunyt vulkán tetején. A keresztes hadjáratok idején alakult egykori Antiochiai Hercegség területén, a mai Szíria nyugati részén járunk. Útitársaim, a Szíriai–Magyar Régészeti Misszió (SHAM) tagjai 2007-ben kezdték meg a legnagyobb johannita erősség, Margat feltárását Major Balázs régész – Pázmány Péter Katolikus Egyetem – vezetésével. Már az első ősz nagy horderejű felfedezést hozott: a kápolnában megtalálták a Szentföld keresztes várakban fennmaradt legnagyobb falképegyüttesét. A nyolcfős magyar csapat – régészek, építészek, statikusok, valamint egy festőművész – a tavaly nyári ásatás eredményeit összesíti, és felméréseket is végez.

Az egykori johannita erődöt nem a feltárások okán keresték fel először magyarok. II. András király már 1217 végén, az ötödik keresztes hadjárat idején eljött ide kíséretével, sőt adományt is tett a vár fenntartására. De nem a vár honi vonatkozásai miatt dolgoznak Margatban magyar szakemberek: Major Balázs többéves szíriai kutatásai nyomán kaptak lehetőséget a Szíriai Régészeti Főigazgatóságtól.

Korábban nem zajlottak átfogó kutatások az erőd területén; a misszió egyik legfőbb feladata, hogy kiderítse az erődrészek hajdani szerepét, és rekonstruálja az akkori életet. Dr. Michel al-Maqdissi, a Szíriai Régészeti Főigazgatóság ásatási igazgatója még Damaszkuszban fogadott: „A szíriai emlékek a világörökség részét képezik.Megőrzésük nem csupán a mi feladatunk, hanem az egész világ felelőssége. Szíria óriási erőfeszítéseket tesz, de egy olyan erődítés, mint Margat, meghaladja a múzeum tartúszi osztályának kapacitását. Ezért indítunk az európai és amerikai egyetemekkel, kollégákkal közös projekteket. A magyar csapat jelenleg éppen a templom falfestményeit restaurálja. Azt tervezzük, hogy múzeumot létesítünk a helyszínen, a rekonstruált műemlékek mentén pedig külön utat alakítunk ki a turisták számára, hogy megismerhessék ezt a hadászati szempontból és a keresztes háborúk történetében is rendkívül nagy fontosságú műemléket.

Forrás: National Geographic
Fotók: Sopronyi Gyula
: