Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Médiakultúra – vallás – nyilvánosság kutatócsoportja 2023. november 29-én konferenciát szervez a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről.

A mesterséges intelligencia fogalma, jelenségköre és felhasználási módjai meglehetősen széttartóak. Vannak, akik már az „okos” technológiai megoldásokat is ide sorolják és vannak olyanok, akik csak a probléma megoldásra alkalmas eszközöket tekintik mesterséges intelligenciának. A technológiához optimista módon közelítő elgondolások a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket hangsúlyozzák: gyorsabb modellálása és megoldása komplex problémáknak az orvoslás területétől a termelési szektorokon át az oktatásig. A technológiai pesszimisták ugyanakkor a veszélyekre hívják fel a figyelmet, az emberi kontroll elvesztésére, az etikai kérdések megoldatlanságára.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciájának célja a mesterséges intelligencia kérdésének áttekintése egyrészt a teológiai reflexiók, másrészt a szabályozási kérdések és harmadrészt a kommunikációs – kreatív szakmák irányából. Olyan kérdésekre keressük a választ, miszerint újradefiniálja-e a technológia, a mesterséges intelligencia megjelenése magának az embernek a fogalmát? Mit gondoljunk a teremtés és az alkotás kérdéséről; az intelligens probléma megoldásról és a bölcsességről, a kreativitásról? Vajon a mesterséges intelligencia eszköz vagy ágens, esetleg mindkettő egyszerre? S hogyan képes ezt a sokféleséget megragadni a médiaszabályozás, milyen célok tűzhetők ki a felelősség, a normativitás tekintetében? A mesterséges intelligencia jelentette kihívásban újra kell gondolnunk és újra kell teremtenünk ontológiai és episztemológiai biztonságérzetünket.

Az ember társas lény, a gépi kommunikáció, a chat botok, a chat GPT alapvetően változtatja meg a jelentéslétrehozás társas folyamatát, a face-to-face kommunikációt felváltja a face-to-interface (vagy HCI). A kommunikációs szakmákban, az újságírás területén már nemcsak az adatbázisok, drónok használata, de a tartalmak automatizált létrehozása is elterjed. De az újságírás nemcsak tények, hírek objektív, kiegyensúlyozott és tárgyilagos bemutatása – az újságírás gondolat is. Emberi kultúránk alapja a történetmesélés, ám a történeteknek a cselekményen túl mindig van morális és esztétikai dimenziója is. Hová vezet, ha a történeteket már nem csupán megmutatja nekünk a médiatechnológia, de maga a technológia alkotja meg a történeteket. A lapok cikkeiben, a közkapcsolatok brand építési folyamataiban, a forgatókönyvekben, a videojátékokban? Hol és milyen felelősségtudattal lehet használni ezt és hol kell kerülni, mik a lehetőségek és mik a veszélyek, s hogyan tud ebben irányt mutatni, kereteket adni a médiaszabályozás. Ezekre a kérdésekre keresi a választ a konferencia. A konferencia anyagából a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete szerkesztett kötet megjelentetését tervezi 2024-ben.