A rangos Nature nemzetközi tudományos kiadóvállalat Nature Scientific Reports című folyóirata közölte az MTA-PPKE Serdülőkori Kutatócsoportjának legújabb eredményeit. A kutatás a serdülőkori fejlődés eddig feltáratlan területével, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggésével foglalkozik.
A cikk szerzői a kutatócsoportot és a karunkon működő Pszichológiai Kutatólaboratóriumot vezető Kovács Ilona kutatóprofesszoron kívül a kutatólaboratórium munkatársai, Gombos Ferenc, Oláh Gyöngyi és Szakács Hanna, valamint a BTK Általános Lélektan tanszékének tanszékvezető docense, Gerván Patrícia.
A biológiai kor és a kognitív képességek összefüggésének jelentőségét leginkább egy példával tudjuk illusztrálni: egy gimnáziumi osztályterembe belépve különös érzés fogja el az embert, amikor a különböző magasságú, eltérő viselkedéssel, társas és érzelmi viszonyulással és különböző szintű kognitív képességekkel rendelkező elsősökre pillant. Ennek főleg az az oka, hogy a serdülőkori fejlődést nem egyszerűen az idő múlása diktálja, hanem egyértelműen függ a pubertás kezdetétől is, amiben nagymértékű egyéni változatosság figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a pubertás kezdetének variabilitása a fejlődési trajektóriákban is eltéréseket okoz, a szakma korábbi kutatásai kevéssé kontrollálták ezt a változót. Az alkalmazott módszerek elavultak, a kronológiai és biológiai kor szétválasztása eddig nem történt meg hatékonyan. Ennek megoldásaként a kutatócsoport ultrahangos csontkormérést vezetett be a biológiai érettség mérésére, és a kronológiai és biológiai kor független hatásait vizsgálta a kognitív képességekre. Eltérő csontkorral rendelkező résztvevők kognitív teljesítményét összevetve azt találták, hogy a biológiai kornak rendkívüli hatása van mind az IQ-ra, mind a specifikus kognitív képességekre. A biológiai kor szelektív hatását találták továbbá: azonos életkori csoporton belül az érettebb résztvevők munkamemóriája és feldolgozási sebessége magasabb szinten van, míg az azonos biológiai korú de idősebb résztvevők verbális képességei jobbak. Eredményeik arra is rámutatnak, hogy a csontkor a serdülőkori fejlődés ígéretes jelzője lehet a jövőbeli serdülőkutatások számára.
Együttműködő partnereink: Kovács Kristóf (ELTE Pszichológiai Intézet), Utczás Katinka és Tróznai Zsófia (Testnevelési Egyetem Sportélettani Kutató Központ) és Berencsi Andrea (ELTE Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet). A kutatást 2016 és 2020 között a PPKE Központi Alapok Programja, 2017 és 2022 között az MTA és az ELKH (MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport), 2020 óta az ELKH (OTKA 134370) támogatta. További információ magyar nyelven a BÉTA lab oldalán, angol nyelven pedig itt található.
