A kurzus átfogó képet ad az Újszövetség keletkezésének történeti és kulturális hátteréről, irodalmi szerkezetéről és üzenetéről, valamint a bibliatudomány történetéről és a bibliai exegézis módszereiről. Az egyes könyvek tárgyalása során a szinoptikus evangéliumok kapcsán kiemelt figyelmet szentelünk a hegyi beszédnek, a Márk-passiónak és a lukácsi példabeszédeknek, majd áttekintjük a jánosi és a páli megváltástant, valamint a páli egyháztant. A kurzus nem csupán az Újszövetség teológiáját ismerteti, hanem bemutatja a későbbi egyházi dogmafejlődés bibliai alapjait is, és összeveti a krisztusi üzenetet más vallások és világnézetek tanításaival.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Székely János, Az Újszövetség teológiája, Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2004.

Ajánlott irodalom:

Gnilka, Joachim, Az Újszövetség teológiája, ford. Kiss B. Zsolt, Budapest: Szent István Társulat, 2007.

Goppelt, Leonhard, Az Újszövetség theológiája, Budapest: Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya, 1992.

Jeremias, Joachim, Jézus példázatai, Budapest: Kálvin, 1990.

Takács Gyula, Az Újszövetség irodalma, 1-2. köt., Budapest: Paulus Hungarus-Kairosz, 2000.

Tarjányi Béla, Újszövetségi alapismeretek, 1-2. köt., Budapest: Corvinus, 1996.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    tudása

A hallgató alapvető tájékozottságra tesz szert az Újszövetség könyveit illetően, különös tekintettel azok keletkezéstörténetére, irodalmi jellemzőire és értelmezési módszereire.

b)   képességei

Az alapszintű exegetikai ismeretek birtokában a hallgató képes önállóan tájékozódni az újszövetségi szövegek világában és alapvető tanításában. Képes felismerni a Biblia tanításának a hívő értelmezéseken túl is ható, egyetemes érvényességét. Megismerve más keresztény felekezetek és vallások értelmezési szempontjait, nyitottá válik az ökumenikus és a vallásközi párbeszédre.