A PPKE BTK Elméleti Nyelvészet Tanszéke és Magyar Nyelvészeti Tanszéke idén 15. alkalommal rendezte meg „Nyelvelmélet és..." konferenciájukat. Az idei, „Nyelvelmélet és diakrónia 5." címet viselő kétnapos konferencia 2022. november 16-17-én zajlott a PPKE BTK Mikszáth téri épületében, a Sophianumban.
A konferencia meghívott előadói ezúttal a konferenciasorozat alapítói, É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila voltak, akik 2008-ban azzal a céllal hívták életre a Nyelvelmélet és dialektológia/kontaktológia/diakrónia konferenciasorozatot, hogy az „hidat teremtsen az adatgyűjtésre, dokumentálásra, valamint a szerkezeti elemzésre összpontosító kutatások között", igazolva, hogy „az elmélet és az empíria kézen fogva járnak, mindkettő csonka a másik nélkül". Az eddigi 14 konferencia köteteinek magas színvonala jelzi, hogy a felhívás visszhangra talált. Most, a 15. évfordulón – amikor a harmadik témakör, a diakrónia is az 5. állomásához ért – az alapítók meghívott előadóként tekintettek vissza eddigi kutatásaikra, és vázoltak fel néhány, a jövőben tovább vizsgálandó kérdéskört az elméleti megalapozottságú nyelvtörténet művelői számára.
Az alapítók plenárisai mellett a konferencia két napján összesen húsz, magas színvonalú előadás hangzott el a Nyelvtudományi Kutatóközpont, az ELTE, a KRE, a Debreceni és a Szegedi Egyetem, valamint természetesen a PPKE munkatársainak kutatásairól a magyar és egyéb nyelvek (uráli-finnugor, német, angol, latin, olasz, romani) történeti mondattana, szemantikája, morfológiája, fonológiája témaköreiből, amelyeket minden esetben élénk, inspiráló vita követett. Rendkívül sikeresek voltak a programot kísérő közösségi összejövetelek, kávézások is, ahol az előadók és a közönség tagjai – a koronavírus-járvány okozta kényszerű virtuális szakmai térből kiszabadulva – a kutatói eszmecserét kötetlenebb környezetben folytathatták.
A konferencia programja ide kattintva érhető el.
Az absztraktfüzet pedig ide kattintva tölthető le.
Az eseményt a BTK PR és Rendezvényszervező Csoportjának segítségével Balogné Bérces Katalin és Surányi Balázs (Elméleti Nyelvészet Tanszék), valamint Nemesi Attila László (Magyar Nyelvészeti Tanszék) szervezte.