A képzés célja, hogy a hallgatók átlássák, hol a helye és mi a funkciója az újságírásnak a 21. század újrastruktúrálódó közszférájában, a demokratikus nyilvánosság megteremtésében és fenntartásában. Ezért megismerkednek az újságírás intézményi környezetével, magával az intézményrendszerrel, miközben a formai kérdések, a technológia és a befogadók is szóba kerülnek. Bepillantást nyernek az újságírói információgyűjtés, -kezelés és feldolgozás mikéntjébe, mely tágabban értelmezett a puszta hírgyűjtés és szelekció folyamatánál. A formaiság és a tipológia kérdései is hangsúlyt kapnak az órán: a hallgatók megismerkednek a napilap és a magazin típusú, szeriőz és bulvár újságírással valamint a műfajiság formai-tartalmi kérdéseivel. A kurzus foglalkozik a technológiai változásokból (közösségi média / citizen journalism) fakadó lehetőségekkel és kihívásokkal, melyek érintik a kulturális globalizáció kérdéseit is, célja továbbá megismertetni a hallgatókkal a rádiós és televíziós műfajok eredetét, csoportosítási szempontjait. Példákon keresztül bemutatja a közszolgálati és a kereskedelmi elvárások műfajmódosító hatásait, valamint a kevert műfajokat. A stúdium további célja, hogy bemutassa a sajtó, rádió és a televízió helyét, szerepét a médiában, vázolja létrejöttének körülményeit, az egyes műfajok kialakulását és legfontosabb jellemzőit. Bemutatja a hallgatóknak a média, valamint a társadalom kapcsolatát, lehetőségeit és a műfaj korlátait: az akusztikus és vizuális hatások sokrétűségét, az információ-átadás lehetőségének ebből fakadó sokszínűségét. Tárgyalja a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózás és televíziózás közötti hasonló

ságokat és különbségeket, az országos, a helyi és a regionális, vagy kisközösségi rádió, televízió sajátosságait, műfaji eltéréseiket.

A kulturális újságírás kapcsán azt tárgyalja, hogyan és honnan informálódik a kulturális újságíró; milyen a kultúra és diplomácia kapcsolata; melyek a kulturális újságíró leggyakoribb sajtóműfajai (hír, recenzió, interjú, riport); melyek a kulturális újságírás lehetőségei az egyes médiumokban. A félév során röviden áttekintjük, hogy a politikai, közéleti újságírás milyen forrásokra támaszkodhat; mit jelent a kiszivárogtatás, a háttérinformáció. A politikai tartalmú hírközlés sajátosságai között az etikai elvek ismerete külön hangsúlyt kap. Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék média és politika kapcsolatába ágyazottan a politikai, közéleti újságírás alapelveit és gyakorlatát. A politikai újságírás funkcionalista bemutatása során a politikai szféra (döntések, mechanizmusok) transzparenciájának és elszámoltathatóságának kérdése kerül előtérbe.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)

Kötelező olvasmányok:

Balázs Géza, Médiaműfajok

>, Budapest, Magyar Rádió, 1999, p. 33-55., ISBN 363-463-253-X