A kurzus az etikai érvelés különböző típusainak filozófiatörténeti példáit tekinti át. Vizsgálja azok belső összefüggéseit, vagyis a nyugati etika történetében létrejött jellegzetes irányokat, fejlődési vonalakat. Ennek kapcsán tárgyalja az etika elméletének számos aktuális kérdését, mint az etikának a filozófián belül, valamint a rokon tudásterületekkel való összefüggésben történő elhelyezését, a cselekvés alanyának és érintettjeinek meghatározását, továbbá a normativitás megalapozásának, az etikai érvelés módjának és az alkalmazás módszertanának komplex, metaetikai jellegű problémáit. Az egyetem jellegének megfelelően hangsúly esik a keresztény ihletésű elméletek tárgyalására is.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Budapest: Helikon, 1983.

Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Gondolat, 1991.

Mill, J. S.: Szabadelvűség. Budapest, Európa, 1987.

Moore, G. E.: Principia ethica I. in: Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából [Vál. Lónyai Mária] Budapest, Gondolat, 1981.

Platón: Állam. Budapest: Helikon, 1986

Spaemann, R.: Erkölcsi alapfogalmak. Pécs: Egyházfórum, 1999.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.