Fraknói-emlékkonferencia Nagyváradon

2024.05.07.

Fraknói Vilmos püspök, nagyváradi kanonok, az MTA-főtitkára és a magyar történetkutatás címmel rendezte meg a a Festum Varadinum keretében a Nagyváradi Egyházmegye, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a PPKE BTK, valamint a Moravcsik Gyula Intézet 2024. május 2–4. között a nagyváradi püspöki palotában a Fraknói Akadémiát.

Az immáron tizedik alkalommal megrendezett Fraknói Akadémia helyszínét és témaválasztását az indokolja, hogy 2024-ben van Fraknói Vilmos (1843–1924) halálának centenáriuma. Fraknói volt a vatikáni magyar történeti kutatások fő szervezője a szentszéki gyűjtemények 1881-től kezdődő fokozatos megnyitását követően. Útnak indította a Monumenta Vaticana Hungariae-t, majd az 1890-es években egyházi javadalmai bevételeiből költségén magánintézmény formájában megalapította a római magyar történeti intézetet. Nem egyedül dolgozott, a munkálatokba többen is bekapcsolódtak. Fraknói munkatársainak a szerepe fontos, római működésüket azonban még nem vizsgálta alaposabban a történettudomány. Magának Fraknóinak római éveiről, terveiről és kiváltképpen örökségéről szintén lehetett és lehet még újat mondani. A róla elnevezett, 2015-ben még az MTA Lendület-program keretében a Pázmányon létrehozott, korábban nyaranta megrendezett Fraknói Akadémia az ő életét, szerteágazó tudományos tevékenységét, valamint a vatikáni kutatások élvonalához tartozó kortársait mutatta be.

A nagyváradi püspöki palota dísztermében Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, az Fraknói Akadémia alapító kurátora, Tusor Péter, Kanász Viktor tolmácsolásában a PPKE BTK dékánja, Birher Nándor, majd Solymosi László akadémikus köszöntötte a nagyszámú, mindenekelőtt a PPKE BTK-ról, továbbá Pécsről, Szegedről, Kolozsvárról és Váradról érkező hallgatóságot. Fodor József püspöki helynök, a nagyváradi székeskáptalan nagyprépostja osztotta meg a tudós apát-kanonokkal kapcsolatos gondolatait. Ezt követően Böcskei Lászlóval együtt átadták a hallgatóságnak Fraknóinak az erre az alkalomra reprintben, a megyéspüspök ajánlásával kiadott Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa című művét.

Ezt követően kezdetét vette az első szekció, melynek előadásai a Vatikánban elkezdett magyar történeti kutatások hőskorát járták körbe új adatok és szempontok alapján. Tusor Péter előadásának középpontjában a Fraknói Vilmos által az 1880-as években elindított vatikáni magyar történeti kutatások intézményesülése állt. Fraknói 1894-ben épített római villájában működő történetkutató magánintézetét 1905-ben, majd 1911–1912-ben a nagyváradi káptalan, egyházmegye, valamint a püspöki kari közreműködésével kívánta szilárd jogi és pénzügyi alapokra helyezni. A tárgyalásokat mindkét alkalommal nyilvános polémia kísérte, és nem vezettek eredményre. Az Római Magyar Történeti Intézet 1913-ban állami közreműködéssel jött létre.

Szovák Kornél előadásában bemutatta Fraknói Vilmos helyét és szerepét a magyar középkorkutatás történetében. A pályakezdés forrásaira támaszkodva hangsúlyozta a történetkutató tárgyával való elköteleződésének tudatosságát, munkáinak kritikai méltatására emelt igényét, továbbá eszmevilágának és történetfilozófiai meggyőződésének kezdettől megingathatatlan voltát. Kiemelte a forráskiadási tevékenység mellett a feldolgozásra való törekvést, és a történetírói műfajnak a tudatos megválasztását. Az előadó Fraknói tevékenységének távlati hatását a folyamodványok kutatástörténetében követte nyomon, ennek kapcsán végezetül kitért Fraknói vatikáni forráskutatásainak kiterjedt voltára, és az ebből fakadó nehézségekre, többek között egyes források „újrafelfedezésére”.

Őt követően Fedeles Tamás Szirtes Zsófia tolmácsolásában Fejérpataky László vatikáni kutatásokban játszott szerepét tekintette át. A magyar segédtudományok, elsősorban a diplomatika és a paleográfia magyarországi megújítójaként számon tartott történész jelentős szerepet játszott a Fraknói Vilmos által alapított Monumenta Vaticana Hungariae sorozat első két kötetének megjelenésében. 1883 és 1886 között több hónapot töltött a vatikáni gyűjteményekben, amelynek eredményeként Gentilis de Monteflorum bíboros magyarországi legációjának aktái (1885), valamint a Kárpát-medence területén működő 14. századi pápai adószedők fennmaradt számadásai nyomtatásban megjelenhettek (1887).

A második szekció Fraknói kortársainak vatikáni munkásságáról szólt. Kanász Viktor Óváry Lipót nápolyi egyháztörténeti kutatásait ismertette. Ennek során kiderült, hogyan került az ifjú szerkesztő Garibaldi hadseregébe, majd milyen indíttatásra kezdte el nápolyi magyar vonatkozású, közép- és kora újkori történelmi kutatásait. Bár Óváry Nápolyon kívül sok itáliai gyűjteményben kutatott, minden próbálkozása ellenére sosem kutatott a vatikáni levéltában és könyvtárban, többek között a nápolyi Farnese-levéltár kora-újkori forrásainak – elsősorban III. Pál pápa korának – regesztázásával és feldolgozásával, illetve a Monumenta Vaticana Hungariae-ban való közreműködésével beírta magát a vatikáni kutatások historiográfiájába.

Nemes Gábor Fraknói Vilmos egyik tanítványáról és munkatársáról, Lukcsics Józsefről tartott előadást. Fraknói a fiatal klerikust a Hornig Károly veszprémi püspök támogatásával elindított okmánytár (Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis) munkálataiba vonta be. Lukcsics József négyéves római kint tartózkodása alatt oroszlánrészt vállalt a veszprémi okmánytár III. és IV. kötetének létrejöttében, átnézte az Apostoli Kamara levéltárának köteteit. Nyári itthon tartózkodásai alatt rendezte a veszprémi püspöki és káptalani levéltárat is, az itt talált a veszprémi püspökség római vonatkozású okleveleket még beépítette a forráskiadvány függelékébe.

Kruppa Tamás előadásának középpontjában Veress Endre nem sokkal Fraknói után megkezdett vatikáni kutatásai álltak. Veress elévülhetetlen érdeme, hogy a 16–17. századi Erdély, Erdélyi Fejedelemség kutatásainak köszönhetően rákerült a magyarországi és a nemzetközi tudományosság térképére. Az általa gyűjtött óriási mennyiségű anyagot főleg életrajzi monográfiákban, illetve több, köztük általa indított sorozatban publikálta 1901 és 1948 között. 

A Fraknói Kutatócsoport 19. századi kutatásai a Bischofslexikon/Püspöklexikon-projekt keretében az egyházmegyetörténetre összpontosulnak. Ennek keretében hangzott el a harmadik szekció keretében Abendvortragként az osztrák projektpartner, Rupert Klieber professzor előadása az 1804–1918 közötti magyar püspöki karról. A hierarchiához az 1889. decembertől arbei választott püspök Fraknói Vilmos több szálon kapcsolódott. A Klieber-előadást Forgó András fordította és olvasta fel.

A negyedik szekció Fraknói Vilmos, a „magyar Ranke” szerepét vizsgálta a modern medievisztikai és kora újkori kutatások meghonosításában Magyarországon. Újonnan elkészült életmű-bibliográfiájának elemzése mindezen túlmenően 18–19. századi munkásságára is rápillantást enged.

Rácz György Fraknói Vilmosról, mint a magyar medievisztika megalapozójáról beszélt. Előadásában hangsúlyozta Fraknói hungarika kutatásai mellett a hazai forrásbázis növelésében betöltött szerepét. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának vezetőjeként ugyanis 1875-től megteremtette a családi levéltárak múzeumi kézirattárba kerülésének lehetőségét, ezzel Fraknói könyvtárigazgatósága Pauler Gyula Országos Levéltárban végzett tevékenységével állítható párhuzamba.

Nemes Gábor Fraknói Vilmos életművét a neves tudós bibliográfiájának összeállítása alapján elemezte. A tudománymetriai vizsgálat megállapította az életmű adatait: 63 kötet, 199 tanulmány, 230 lexikon szócikk, 15 recenzió és csaknem száz tudománypolitikai, közéleti írás alkotja a már a kortársakat is lenyűgöző munkásságát. Az előadó Fraknói Vilmos recenzióinak elemzése során újabb adalékokkal gazdagította a neves tudós munkamódszeréről és tudományos hitvallásáról alkotott eddigi ismereteinket. Bemutatta Fraknói álneveket írott cikkeit is, kísérletet téve az álnéven való publikálás okaira.

Az utolsó két szekció előadásai a kötődését Váradhoz, Erdélyhez, MTA-főtitkári tevékenységét, továbbá a munkásságát övező vitákat, valamint publicisztikáját és halálának körülményeit mutatták be.

Fraknói nagyváradi irodalmi kanonikátusáról, illetve a szentjobbi apáti méltóságáról Lakatos-Balla Attila szólt. Ennek során a nagyváradi kanonokok kinevezésének és személyeinek történetét felvázolása után kimutatta, hogy a közhiedelemmel ellentétben az általa kutatott levéltári források szerint a tudós szentjobbról lényegesen kevesebb jövedelmet kapott az elképzelteknél, s mecenatúrájához a váradi stallum járult elsősorban hozzá.

Lőrincz Zita előadásában Fraknói Vilmos Erdély-képét ismertette. Erdély története a magyar nemzet tudatában hosszú ideig összefonódott a magyar nép történetével. Fraknói tudományos publicisztikájában Erdély nem jelentette a fő irányvonalat, munkáiban mentes volt a felekezeti elfogultságtól, törekedett a tudatosan objektív szempontból való bemutatásra.

Orsós Julianna tudománypolitika-történeti elemzésre vállalkozott. Előadásában a Tudományos Akadémia elnöki tisztségét több mint harminc évig betöltő Berzeviczy Albert értékelését vette alapul, aki szerint Fraknói a legjelentősebb vitáit Thaly Kálmánnal, Kossuth Lajossal és Marczali Henrikkel folytatta le. Az előadó bemutatta, hogy a vitapartnerek – és ezzel közvetve Fraknói legjelentősebb kutatási témáinak – megjelölését a korszak tudománypolitikai elvárásai határozták meg.

Hőgye Attila és Cziráki Csongor közös előadásának témája Fraknói Vilmos főtitkári tevékenysége, amit elsősorban levelezése és főtitkári jelentései alapján mutattak be. Szó esett arról, milyen utat járt be Fraknói az Akadémián, és mi vezetett főtitkárrá választásához, kiemelve néhány jelentősebb és érdekesebb ügyet abból a tíz évből, mialatt főtitkárként működött.

Oláh P. Róbert előadásában, Fraknói Vilmos közéleti publicisztikáit ismertette, ami a nagy tudós pályájának egy kevésbé ismert szegmense. Fraknói 1870 és 1920 között több mint 30 cikket jegyzett főként a Magyar Sion és a Budapesti Szemle hasábjain. Három nagyobb témakör kapcsán, a katolikus autonómia 1870-es évek vitáiban, az 1882-es tanügyi törvény, valamint a világháború, főként Olaszország hadba lépése kapcsán ragadott tollat. Írásaira jellemző a világos helyzetértékelés és a körülírt problémákra adott cselekvésen alapuló válaszok.

Utolsó előadóként Kanász Viktor Fraknói Vilmos utolsó éveit és korai emlékezetét ismertette. Ennek során a tudós 80. születésnapjától kezdve járta körbe a rendületlenül dolgozó idős pap utolsó éveit: a Trianon miatt jövedelmeitől nagyrészt megfosztott apát-kanonok, választott püspök műtétjét, lakhelyének problémáját, utolsó kutatásait és kéziratait. Halála és temetése bemutatását követően megtudhatták a jelenlévők síremléke felállításának körülményeit, valamint a róla készült képi források áttekintésével jelezte a „sztártörténész” korabeli megítélésének mélységét és sokoldalúságát.

A tudományos előadásokat követően a harmadik napon Lakatos-Balla Attila és Böcskei László megyéspüspök vezetésével a többségében pázmányos résztvevők megtekintették a püspöki palotát, valamint a székesegyházat, végül a vár és a város bejárásával zárták le a X. Fraknói Akadémiát.

Az előadások írott változatait, kiegészítve az életrajzzal foglalkozó egyéb közleményekkel Fraknói halálának napján, a Központi Szeminárium dísztermében november 20-án egy emlékülés keretében mutatja be a Fraknói Kutatócsoport.

A X. Fraknói Akadémia megrendezését Birher Nándor dékán jóvoltából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Böcskei László megyéspüspök és a Nagyváradi Egyházmegye támogatása tette lehetővé. A Fraknói-emlékkonferencia létrejöttét, lebonyolítását a nagyváradi püspökség munkatársai segítették: Méhész-Géczi-Erdei Anita referens,  Lakatatos-Balla Attila és Tünde történész-muzeológusok, Csorba Sándor levéltáros, valamint Kristófi János, a székesegyház orgonaművésze.

Fotók: Oláh P. Róbert, Nemes Gábor, Kanász Viktor

További információk, illetve az előadások felvételei: www.institutumfraknoi.hu

Események

13.
2024. júl.
BTK
Training - Reading Communities, Shaping Identities – Lire ensemble - 2023-1-PT01
Sophianum 108
25.
2024. júl.
BTK
Diplomaátadó ünnepség
Budapest, Szent István-bazilika
13.
2024. szept.
BTK
Boldog Gizella Zarándoklat
Veszprém
17.
2024. szept.
BTK
Ars Sacra – Az Intelem pillanatai – Szent István király Intelmei 21. századi képnyelven
Danubianum 3. emelet
17.
2024. szept.
BTK
Ars Sacra – "A láthatatlan Isten a moziban" - Filmtörténeti Krisztus-láttatási esetek
Sophianum, 111–112
23.
2024. szept.
BTK
Lelkigyakorlat Bakonybélen a Szent Mauríciusz Monostor vendégházában
További események
szechenyi-img-alt